Látótér

Az új egyházi törvénnyel sem elégedett mindenki

DA, 2015. október 25., 12:50, frissítve: 21:12
Novemberben kezdhetik tárgyalni az új egyházügyi törvényt, amely a korábban alkotmányellenessége miatt megszüntetett jogszabálynak immár az ötödik változata. Az eredetileg felsorolt 14 egyház közé be nem került felekezetek szerint az új törvény koncepciója is hibás. A vallásszabadság és az egyesülés szabadságának megsértése miatt az államnak már így is milliárdos kártérítést kell fizetnie.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséget még 1981-ben jegyezték be. Lelkészképző főiskolájukon egykor Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter is oktatott. Most ők sem működhetnek egyházként. „Felháborítónak tartom, hogy az ötödik módosítás után is újra neki kell feszülnünk annak, hogy az alkotmánysértő módon elvett jogainkat visszakapjuk. Mi nem egy új vallási felekezet vagyunk, akiket parkoltatni kellene előbb egyesületi formában” – mondta Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze.

Aki nem kapott ugyanis egyházi státust, az egyesületként folytathatta működését. Az új tervezet már 3 kategóriát különít el: vallási közösségeket, valamint nyilvántartásba vett és bejegyzett egyházakat. Egyesületet már 10 fővel lehetne alapítani, nyilvántartásba vételükről pedig az Országgyűlés helyett a bíróság döntene.

Az evangélikus egyház vezetője szerint tarthatatlan volt, hogy 300-nál is több egyház működött Magyarországon. A változtatás módjával azonban ő sem értett egyet. „Nem szerencsés, ha olyanokat is kirekesztünk, akik valóban spirituális értéket képviselnek. Lehet, hogy ez a kör bővítése indokolt, de meg kell legyen a józan határa. Bízom benne, hogy a bíróság az tudni fogja, mi mentén lehet dönteni” – fogalmazott Gáncs Péter elnök-püspök.

A szakértő szerint a törvény nem egyes egyházak, hanem egy rossz rendszer ellen irányult. Sokszor ugyanis egyszerűbb volt egyházat alapítani, mint egyesületet, és könnyebb volt különféle juttatások megszerzése is. „Vannak olyan támogatások, amik könnyebben hozzáférhetők egy egyház számára, mint egy egyesület számára, ezért nem kell megbotránkozni, vonzóak lehetnek, a másik a társadalmi presztízs kérdése” – nyilatkozta Schanda Balázs prodékán, egyetemi tanár.

Karsai Dániel 6 kisegyházat képviselt a strasbourgi emberi jogi bíróságon. A testület kimondta: az egyházügyi törvény sérti a vallásszabadságot és az egyesülés szabadságát. Bár több per még folyamatban van, az már biztos, hogy az állam milliárdos kártérítést lesz kénytelen fizetni a kisegyházaknak. „Ha koncepciójában hasonló törvényjavaslatot elfogad a parlament, akkor azzal potenciálisan generálunk a magyar államnak 400 vesztes ügyet, ez körülbelül a 2012-es nagy reform előtti száma a vallási közösségeknek” – hangsúlyozta Karsai Dániel ügyvéd.

Az új törvénytervezet társadalmi vitája lezárult, a kétharmados törvényt novemberben tárgyalhatja az Országgyűlés.

hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés

Hozzászólások - 1 db

A hozzászólások mutatása