Egyelőre nincs szó az emberjogi egyezmény felmondásáról
2017. március 23., csütörtök 17:26, frissítve: csütörtök 18:25
„Strasbourg belegyalogolt a magyar szuverenitásba, ezért itt az idő, hogy elgondolkodjunk magának az emberi jogi egyezménynek a felbontásáról vagy arról, hogy az egyezmény bizonyos pontjait felfüggesszük” – Vejkey Imre kormánypárti képviselő vetette fel elsőként a rendszerváltás után ratifikált egyezmény felbontását, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Magyarországot két bangladesi állampolgár kiutasítása miatt.
– Ma az EU-ról volt szó, az ET egy másik szervezet. A helyzet az, hogy ma az EU 60 éves évfordulóját ünnepeltük, köszönöm szépen.
– Az egyezményből, ha kilépnek, az milyen következménnyel járnak?
– …
Trócsányi László igazságügyi minisztertől hiába vártunk válaszokat, a politikus inkább hátat fordított, és elsétált.
A szocialistáknak viszont van véleménye. „Eléggé rémisztőnek tartom, hogy egyáltalán eljutnak oda a kormányzati politikusok, hogy egyáltalán ez felvetődik. Ez tisztán beleillik abba a kormányzati politikába, hogy ami a Fideszt gátolja, ami ellentmond nekik, ami korlátot ad, azt le akarják bontani, abból ki akarnak lépni” – mondta Kunhalmi Ágnes országgyűlési képviselő.
A Jobbik szerint alkalmatlan a kormányzásra, aki csak úgy tudja megvédeni az országot, hogy alapvető nemzetközi szerződéseket rúg fel. „Én azt gondolom, az a legkomolyabb probléma, hogy a kormány megpróbál nemzetközi szervezetekkel folyamatosan konfrontálódni annak érdekében, hogy azt a harci tüzet fenntartsa, ami Orbán Viktort gyakorlatilag élteti. Orbán láthatóan nem a normális kompromisszumkész politika embere, ő folyamatosan háborúzni szeretne. Ezt is egy epizódjának tartjuk a politizálásának” – nyilatkozta Volner János frakcióvezető.
A bangladesieket a Magyar Helsinki Bizottság képviselte, de számos olyan ügy is van a strasbourgi testület előtt amelyben a Társaság a Szabadságjogokért jár el. Jogászuk arra emlékeztet, az emberi jogi egyezmény a náci és kommunista diktatúrák válaszaként született meg, ha egy ország azt felfüggeszti, akkor azzal azt üzeni, hogy oda szeretne visszatérni. „Nincs olyan tagja az EU-nak, aki ne lenne részese az EJEE-nek. Nem is tartom elképzelhetőnek, hogy legyen az EU-nak olyan tagja, aki nem részese ennek az egyezménynek” – emelte ki Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.
A kancelláriaminiszter azt mondja, a kormány még nem tárgyalt az egyezmény felmondásáról. „Nem foglalkoztunk ezzel. A kormányülésen egy dologgal foglalkoztunk, hogy a fellebbezést benyújtsuk, mert nem tartjuk fairnek, méltányosnak ezt a döntést. Mi a konkrét döntéssel foglalkoztunk, ha az igazságügyi miniszter egy ilyen előterjesztést tesz, megfontoljuk. Egyelőre nem merült fel ennek a javaslatnak a mérlegelés sem” – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A strasbourgi bíróság már több tucat ügyben marasztalta el a magyar államot és védett meg magyar állampolgárokat. Számos ügy pedig még folyamatban van – ilyen az LMP-s képviselők esete is, akik 2011-ben úgy tiltakoztak a Fidesz–KDNP törvényhozási hajszája ellen, hogy az Országház parkolójának kijáratánál leláncolták magukat, és addig akadályozták a forgalmat, amíg a rendőrök egyenként el nem vitték őket.
