Egy időpont miatt bukhatták a rabok a rádiót

Hetente kétszer körülbelül tízféle rádióműsort szerkesztettek a győri elítéltek.

„Kimozdul az ember a zárkából egyrészt, másrészt ugye pozitív visszacsatolást kap arról, hogy ez jól sikerült. Ez azért sokat számít” – mondta egy szerkesztő elítélt, Sohodóczky Attila.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet reintegrációs munkatársa szerint a börtönrádió hasznos: „Hozzájárul a szabadulás utáni beilleszkedéshez, a szabaduláshoz való felkészüléshez, és reményeink szerint a visszaesést is csökkenti majd” – véli Csete Mária.

Börtönrádió működött Vácott és egy budapesti intézetben is. A műsor elkészítésében az Adj Hangot Egyesület munkatársai segítettek, a felvételekhez és a vágáshoz szükséges technikát is ők biztosították. Eddig. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága ugyanis felmondta az együttműködési megállapodást a rádió üzemeltetőjével, a döntést egyelőre nem indokolta a BVOP.  Az egyesület közleményében azt írta: egy hanganyag engedélyezésnek időpontját kifogásolta a parancsnokság.

„Ez világos dolog volt, inkább a súlya az, ami vitatható. Mi nagyon számítunk a BVOP együttműködésére abban, hogy folytassuk a tárgyalásokat, hogy újjáépítsük azt a jó viszonyt, amely négy éven keresztül a mi együttműködésünket jellemezte” – nyilatkozta az Adj Hangot Egyesület vezetője, Hajdú Judit.

A BVOP a kormánypárti Magyar időket tájékoztatta a kialakult helyzetről. Ebben nem volt szó az Adj Hangot Egyesülettel folytatandó esetleges tárgyalásokról. A civilek műszaki berendezéseit azonban szívesen vinné a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Mint fogalmaztak: Budapesten és Győrben a technikai eszközök nem az intézmények tulajdonában vannak, „így ott akkor lesz adás, ha a berendezéseket a korábbi üzemeltető helyben hagyja”. Azt is hozzátették, hogy Vácott továbbra is sugároz a Börtönrádió.

A büntetés-végrehajtási szervezet négy másik civil szervezettel, például a Magyar Helsinki Bizottsággal is felmondta az együttműködési megállapodást. A szervezet 1999 óta végzett megfigyeléseket annak érdekében, hogy ne szabadulhasson el az önkény a börtönök zárt világában. A BVOP az MHB-vel szemben arra hivatkozott, hogy ezt az ombudsman is meg tudja akadályozni.

„Minden olyan zárt intézetben, ahol veszélye van annak, hogy kínzás vagy embertelen bánásmód valósulhat meg, ott az ombudsman a nemzeti megelőzési mechanizmus keretében vizsgálatot folytathat. Csak az a probléma, hogy az ombudsmani hivatalnak is végesek a forrásai. Tudomásunk szerint egy vagy két börtönben folytattak ilyen vizsgálatot. Ha az országos parancsnok úgy gondolja, hogy ez kiváltja mondjuk a Helsinki Bizottság vagy bármely más civil jogvédő szervezetnek a tevékenységét, akkor szerintem ebben téved” – mondta Zádori Zsolt, az MHB sajtós munkatársa.

A BVOP a kormánypárti napilapban közölte: a Magyar Helsinki Bizottság a jövőben is elláthatja a fogvatartottak jogi képviseletét, eljárhat egyedi ügyeikben, a fogvatartottak pedig írhatnak levelet a civil szervezetnek. Kifejtették azt is, a felmondott megállapodások egy részénél folyamatban van az együttműködés tartalmának megújítása, illetve hogy a büntetés-végrehajtási szervezet az egyházi szervezetekkel és más partnereivel továbbra is együttműködik.