Döbbenetesen rosszak a PISA-eredmények

NT, 2016. december 6., kedd 11:56, frissítve: kedd 21:24
Mélyponton van a magyar oktatás színvonala – ezt mutatja a 15 éves diákokon végzett legfrissebb PISA-teszt. A szakállamtitkár nem lát okot borúlátásra, a pedagógusok szakszervezete viszont a kormányzati oktatáspolitika bukásának tartja a nemzetközi felmérést. A Hír TV-nek nyilatkozó szakértő ugyanakkor azt mondja: az Orbán- és a Gyurcsány-kormányok közös felelőssége a közoktatás jelenlegi állapota.

Államosított tankönyvpiac és egyetlen állami fenntartóhoz terelt iskolák – a többi közt ez jellemezte az elmúlt hat évet.

A magyar diákok mostani teljesítményéről, a magyar oktatásról minden korábbinál rosszabb bizonyítványt állított ki a nemzetközi PISA-teszt.

A diákok leterheltségének csökkentését sokkal inkább a tananyag tartalmának korrigálásával lenne érdemes kezdeni
Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

Egyre kevésbé tudják a gyakorlatban alkalmazni a tudást a magyar középiskolások, teljesítményük jóval elmarad az OECD-átlagtól. A felmérés a világ több mint hetven országát vizsgálta. Matematikából és természettudományból a leggyengébb negyedbe, szövegértésből a leggyengébb ötödbe tartoznak a magyarok.

„Ezeket az eredményeket nem magyarázni kell, nem lehet ezen megbukni, itt ezeket értelmezni kell, meg kell érteni, hogy miért ilyenek ezek az eredmények. Ez egy pillanatnyi állapotot rögzít, itt nem arról van szó, hogy az iskolarendszerünk ettől jó vagy rossz, az azt jelenti, hogy ezek szerint az értékelések szerint ma, itt állunk” – nyilatkozta az oktatásért felelős államtitkár, Palkovics László.

A PISA-teszt szerint Magyarországon határozza meg leginkább a családi háttér az iskolai eredményeket, és ezen nem tudnak változtatni az intézmények. A Pedagógusok Szakszervezetének képviselője szerint a kormány oktatáspolitikája bukott meg, és vissza kellene térni a 6 évvel korábbi Nemzeti Alaptantervhez.

„Bizonyossá vált, amit a szakemberek egyébként is tudtak, hogy az oktatás nem egy ipari folyamat. Vagyis nem lehet minden gyermeket azonos eljárás szerint kezelni, hanem hagyni kell, hogy a pedagógus a gyerekek egyéni tanulási útvonalát kidolgozza. Amennyiben az oktatás nem a gyermekek készségét-képességét fejleszti, abban az esetben csak ilyen kudarcokat lehet várni” – véli Szüdi János.

A Hír TV-nek nyilatkozó oktatáskutató azonban azt mondja, nem csak a 2010 utáni oktatáspolitika okolható a kudarcért.

„Biztos sokan fogják mondani, hogy a 2010 óta bekövetkezett változások voltak ennek okai, részben erről van szó. De azt azért tudni kell, hogy itt valószínűleg régi folyamatokról van szó, régi folyamatokról is szó van, tudniillik megnéztük, hogy a gyereknek hány százaléka olyan, aki még a régi tanterv szerint tanult, és hány százaléka, aki az új tanterv szerint, és fele-fele lett” – mondta el Nahalka István, oktatáskutató, hozzátéve: a jelenleginél jóval több pénzt kellene fordítani a közoktatásra, és csökkenteni kellene a központosítást – ezzel párhuzamosan pedig nagyobb szabadságot kellene adni a pedagógusoknak.

A felvételizők sem remekeltek

Emlékezetes, minden korábbinál gyengébb központi felvételit produkáltak idén a nyolcadik osztályos felvételizők, írja a Magyar Nemzet a 2016-os vizsgák eredményeinek összegzése alapján. A nyolcosztályos gimnáziumokban volt a legnagyobb visszaesés a pontszámokban, de minden iskolatípusban az utóbbi tíz év legrosszabb eredménye született. A lapnak nyilatkozó oktatáskutató szerint az is elképzelhető, hogy a kormány szándékosan nehezíti a központi felvételiket, így csökkenti a gimnáziumokban továbbtanulók arányát. Bővebben >>>

Újabb pofon
Különféle tudományterületeken aktív felsőoktatási oktatókat kérdezett a Magyar Nemzet arról, hogy jobbnak van gyengébbnek látják a megreformált közoktatásból a kezük alá kerülő elsőéveseket. A válaszokból kirajzolódott: bár az elitképzések megúszták, nagy átlagban a közoktatási reform újabb pofont adott a felsőoktatásnak.
hirdetés
Legfrissebb
Legolvasottabb
hirdetés