DK: Amit az államtitkár fogyasztott, azt kell adni a betegeknek is
2017. január 19., csütörtök 22:05
A 8 éves Dánielt szülei 39,5 fokos lázzal vitték orvoshoz. „A budakeszi orvosi ügyelet tanácsára bevittük a János-kórházba a fiamat, akkor már 40 fokos láza volt. Ott pedig azt mondták, hogy nem ők az ügyeletes kórház, mert Nagykovácsi a Bethesdához tartozik, vigyük át oda a gyereket” – mesélte az édesanya.
Anomáliának nevezte a Hír Televíziónak nyilatkozó szülő esetét az egészségügyi államtitkár. Ónodi-Szűcs Zoltán szerint már egyszerűsítették az ügyeleti szabályzatot, de igazi megoldást a szuperkórházak jelentenek majd. „Ha a szuperkórházak, amelyek sürgősségi időben működő, 24 órában felvételt adó intézmények lesznek, elkészülnek, akkor a betegutak egyszerűvé fognak válni, és mindenki tudni fogja, hogy ha bármi sürgősségi problémája van, hová kell fordulnia” – mondta az egészségügyi államtitkár.
A kormányzat kiemelt célja közben a kórházi várólisták csökkentése. „2017-ben is van ötmilliárd forint a várólisták további csökkentésére” – emelte ki Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója.
Az elmúlt öt évben kevesebb mint a felére csökkent a várólistán szereplő betegek száma. „Szürkehályog-műtétekre nagyon sokat, több mint 600 napot kellett várni, ez 90 napra csökkent” – jegyezte meg példaként a főigazgató. A térdprotézisműtétre azonban van, ahol még mindig 714 napot kell várni, az átlag pedig 248 nap. Igaz, korábban ez az idő majd három év volt. A legtöbben Nyugat-Közép-Magyarországon várnak ilyen beavatkozásra.
„Bármit fogyasztott is az államtitkár a sikerek bemutatása előtt, azt kell adni a betegeknek is” – ezt már a DK egészségügyi kabinetvezetője mondta. László Imre szerint a kormányzat épp a várólisták keletkezésének okával nem foglalkozik. „A várólistát az okozza, hogy a teljesítményvolumen-korlát minden területen, tehát szakrendelőkben és kórházakban, olyan alacsony szinten határozza meg az adott intézet teljesítőképességét, körülbelül 60-70 százalékban, hogy az akut, tehát sürgősségi ellátások mellett a programozható betegellátásra viszonylag kevés jut, ezért annak egy része automatikusan várólistára kerül” – fejtette ki a DK egészségügyi kabinetvezetője.
László Imre emlékeztetett, hogy még a visegrádi országokban is két százalékkal több jut a nemzeti össztermékből az egészségügyre, mint Magyarországon, a különbség 600 milliárd forintot jelent.
