Nem sokkal kilenc óra után kezdődött az Országgyűlés rendkívüli ülése amelyet az ellenzék kérésére hívtak össze. A kormánypártok már korábban jelezték, hogy nem asszisztálnak az ellenzék képmutató színjátékához, ezért nem is vettek részt az ülésen.
A napirend előtti felszólalásokat a Jobbik kezdte. „Van egy jó hírem, a Fidesznek rossz, a nép felébredt” – fogalmazott Jakab Péter országgyűlési képviselő. A politikus országos sztrájkot sürgetett a túlóratörvény ellen.
A Párbeszéd frakcióvezetője – rendhagyó módon – szelfibottal a kezében szólalt fel. Szabó Tímea ellenzéki képviselőtársaival együtt olvasta fel követeléseiket.
„Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Aktuális ügyekről címmel Tóth Bertalan frakcióvezető az MSZP-ből. Frakcióvezető úr elhagyja a termet, tehát nem tart igényt arra, hogy a napirend előtti felszólalása elhangozzék” – fogalmazott ezt követően Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, levezető házelnök.
De nemcsak Tóth Bertalan, hanem MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői is kivonultak az ülésteremből, csak a Jobbik és az LMP politikusai maradtak.
A zöldpárt társelnöke, Keresztes László Lóránt arról beszélt, hogy az utcán kell folytatni a demonstrációt. A felszólalásokat követően Latorcai János levezető házelnök bezárta az ülést, mivel az nem volt határozatképes.
Ezt követően az ellenzéki politikusok a Parlament elé vonultak, ahol megismételték követeléseiket, immáron a momentumosokkal kiegészülve. Itt már Tóth Bertalan is megszólalt. „Mindenkit várunk, hogy együtt mutassuk meg sokan, hogy ami itt történik, az tovább nem folytatható” – emelte ki.
Az MSZP frakcióvezetője arra emlékeztetett, hogy a most megjelent pártok szombaton a szakszervezetekkel és civilekkel közösen tüntetnek majd. És bár a momentumos Fekete-Győr András 2017 tavaszán még azt állította, hogy ők Gyurcsány Ferenccel soha sem szövetkeznének, Szél Bernadett sem kért a DK-ből, most a 21. századi pártok mégis Gyurcsány Ferenccel közösen álltak ki a nyilvánosság elé.
A DK elnök beszédében máris utalt arra, ha legyőznék az Orbán-kormányt az ellenzéki oldalon újra viták bontakoznának ki, de szerinte ezzel most nem kell foglalkozni. „Ha újra Magyarországon tisztességes, demokratikus jogállam lesz, akkor megint ki fognak nyílni azok a viták, amelyek természetesek egy demokráciában, amely viták ma másodlagosak ahhoz képest, hogy egy ország romboló kormányával szemben küzdünk” – mondta Gyurcsány Ferenc.
Színészkedés
Az ellenzéki pártok folytatják a színészkedést – így reagált közleményben a Fidesz frakciója. Mint fogalmaznak, nem Magyarország érdeke, csak a hatalom megszerzése és a pillanatnyi politikai balhé fontos a számukra.
Az ellenzéki politikusok ma újra lebuktak, hiszen a képviselők jelentős része az általuk kezdeményezett parlamenti ülésen a napirendi szavazást sem várta meg – jelentette ki a KDNP szóvivője. Nacsa Lőrinc emlékeztetett: decemberben erőszakos eszközökkel próbálták megakadályozni az Országgyűlés munkáját, nem törődve azzal, hogy a balhé közben saját korábbi javaslataikat, így az ápolási díj megemelését sem szavazták meg, a napokban pedig Soros György pénzéből szerveznek erőszakos utcai megmozdulásokat.
„Soros pénzből fizetett aktivistákkal és politikai aktivisták közreműködésével támadtak a rendőrökre és az Országgyűlés épületére az elmúlt decemberben. Minden ilyen akciónak egyetlen célja van: Soros György azért finanszírozza ezeket az akciókat, mert azt szeretné, hogy az európai parlamenti választások után májusban az Európai Uniónak ismét bevándorláspárti többsége lenne” – mondta el Nacsa Lőrinc.
Az ellenzéki képviselők tiltakozása a túlóra törvény megszavazása után kezdődött, mivel állításuk szerint kizsákmányolják a munkavállalókat. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adataiból azonban az derült ki, hogy a világ nagy részén többet dolgoznak az emberek. Az OECD kategorizálásában erős túlmunkát heti 60 órányi munkavégzés jelent, ami napi 12 óra. Ebben a törökök járnak az élen, akiknek több mint húsz százaléka dolgozik ennyit. Négy-öt százalék közötti eredménnyel a középmezőnyben találhatók az olyan nyugati országok, mint Franciaország, Belgium, Ausztria vagy Portugália. Magyarország a maga mindössze 1,4 százalékával a 45 OECD-tagország közül az utolsók között található.
