Darák: A sajtó tévesen értelmezi a devizahiteles-pereket

„Talán nagyobb érzékenységgel viszonyul ehhez a kérdéshez mint volt alkotmánybírósági főtanácsadó, aztán kúriai bíró, végül most újra mint alkotmánybíró, mint talán a kollégáim nagyobb része” – mondta Darák Péter. A Kúria elnöke volt kollégájának érzékenységével magyarázta, hogy miért beszélt a bírói kar és az Alkotmánybíróság között konfliktusról Marosi Ildikó az igazságügyi bizottság előtti meghallgatásán. A valódi alkotmányjogi panasz 2012-es bevezetése óta az Alkotmánybíróság megsemmisíthet konkrét bírósági ítéleteket.

„Inkább az előnyös oldalát kell megélnie mind a két testületnek, ennek az intézménynek. A mi részünkről ez azt jelenti, hogy megtanulunk alkotmányos módon is gondolkodni konkrét bírósági ügyekben. Az Alkotmánybíróság részéről pedig azt, hogy gyakorlatilag ezeken az ügyeken keresztül megtanulja az igazságszolgáltatás belső működési logikáját” – tette hozzá Darák Péter.

A legfőbb bírói fórum elnöke évértékelőjében kiemelte, hogy devizahiteles-perek még mindig tízezres nagyságrendben vannak folyamatban. A Kúria polgári kollégium vezetője szerint a devizahitelekkel kapcsolatban sok esetben tévesen értelmez ítéleteket a sajtó. így terjedhetett el az is, hogy lényeges szerződési feltételek eltitkolása esetén nem számolhat el költséget és kamatot sem a bank.

„Az állásfoglalás lényege az volt, hogy egy olyan szlovák rendelkezés amely szerint, hogyha egy kötelező tartalmi elem nem szerepel a szerződésben, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy az ilyen szerződés kamatmentes és költségmentes, akkor ez ellentétes-e az unió szabályozásával, és azt mondta az unió bírósága, hogy nem ellentétes, csak, ugye, a magyar jogban ilyen szabály nincs” – fejtette ki Wellmann György.

Az 1956-os forradalom 60. évfordulójának alkalmából változott meg a 2000-ben elfogadott negyedik semmisségi törvény – az úgynevezett Lex Tóth Ilona. „Itt olyan elítélésekről van szó, amelyeket a már említett törvény a maga erejénél fogva 2000-ben semmissé nyilvánított, ugyanakkor ezekről igazolás kiadása egyes esetekben nem történt meg, vagy azért, mert nem volt rá ilyen indítvány, vagy egyszerűen nem lehetett, mert már nem volt már, aki ezt előterjessze” – mondta Kónya Imre, a Kúria elnökhelyettese.

Információink szerint tovább csúszhat a Kúria költözése. Előfordulhat, hogy eredeti épületébe, a Néprajzi Múzeum helyére csak 2020 után kerül vissza a legfőbb bírói fórum.