Csak drágán javítható a makói ivóvíz

Vigh Ildikóék évek óta ásványvizet isznak. A csapvíz sárgás, a csanádpalotai család szerint fürdeni sem lenne szabad benne.

„A gyerekeknek hasmenésük van a víztől, úgy a férjemnek is. Ezáltal már évek óta nem is próbáljuk. Ha kiengedjük a csapvizet, látjuk, hogy mennyire sárga, micsoda különbség van egy ásványvíz és a kiengedett csapvíz között. Hogyha áll egy kicsit, akkor látjuk, hogy az alján még úszkálnak is különböző dolgok” – mondta a csanádpalotai nő.

A közel háromezer lelkes város a makói kistérséghez tartozik, ahol túl sok arzént tartalmaz a víz. Az Európai Unió előírta a rákkeltő anyag mennyiségének csökkentését, és ahhoz jelentős támogatást adott. Makó környékén közel 4 milliárd forintot költöttek az ivóvíz minőségének javítására. A legtöbb településen rosszabb a víz, mint volt. Az üzemeltető mégis veszélytelennek tartja azt. Az egyelőre használaton kívüli új ivóvízrendszer pedig baktériummal fertőzött.

„Első körben 3,2 milliárd forint folyt el annak következtében, hogy 2015-ben az új víziközmű-társulat átvette ezt a beruházást, ami nem valósult meg, de a kifizetések megtörténtek. Jelen tudásunk szerint ez már 600 millió forinttal bővült, és még mindig nem jó Csanádpalotán az ivóvíz” – ismertette a Jobbik helyi képviselőjelöltje, Kiss Attila.

Az új rendszer csak a kistérség négy településén használható.

„A pályázat keretében egy klórgázos fertőtlenítőrendszer lett betervezve és megvalósítva. Ezért mi nagyon panaszkodtunk a tavalyi év júniusában, akkor sikeresen meg tudtuk beszélni a kivitelezővel, illetve az üzemeltetővel közösen, hogy próbaüzem keretében az ő költségükre ideiglenesen beüzemelnek egy klór-dioxiddal üzemelő fertőtlenítőrendszert. Ennek köszönhetően sem szaga, sem íze nincs a fertőtlenítésnek” – mondta Pitvaros fideszes polgármestere, Radó Tibor.

A kistérség vizsgálóbizottságot állított fel, amely szakértői vélemények alapján keresi a felelősöket. Azt már megállapították, hogy a tervezésnél és a beruházás előkészítésénék is voltak hibák. Ha azokat 2018 végéig nem orvosolják, a több milliárdos uniós támogatást vissza kell fizetnie a kistérségnek.

„2015. december 31-e volt gyakorlatilag ennek a beruházásnak az utolsó határideje, tehát a fizikai átadásnak mindenképpen meg kellett történnie ahhoz, hogy 2016. december végéig a társult tagoknak visszafizetési kötelezettsége ne legyen. Ezért is volt, hogy ugyanebben az időben, párhuzamosan monitoring szerződést kötöttünk pontosan azért, hogy a kivitelező felé továbbra is érvényesítsük, hogy a szerződésben vállaltakat ő vállalja, és továbbra is teljesítse” – ismertette a makói polgármester, a fideszes Farkas Éva Erzsébet.

A szakértői vizsgálatok alapján újabb víztisztító berendezésekre lesz szükség, amelyek üzembe helyezése további egymilliárd forinttal emelheti a költségeket.