Csak akkor csökken az étvágy, ha megjön a segély

Tízórai előtt imádkoznak Hangony általános iskolájában. A konyhán főznek a borsodi község óvodásaira is. „Hó végén lehet észrevenni, hogy egy kicsikét, akkor nem számít, nem annyira válogatósak, mint ugye esetleg, amikor segély van, és akkor egy kicsit jobban el vannak engedve” – mesélte a Hír TV-nek Zsivnyák Sándorné élelmezésvezető.

Az óvodába 36 gyermek jár, nemcsak gondoskodnak róluk, nevelik is őket. „Otthon nincsenek szokások. Ezek az emberek, ezek a gyerekek szabadon élnek, nem igazán ismerik az órát, az idő fogalmát, ők a mindennapoknak, a perceknek élnek. Jövőre nem nagyon terveznek, valószínű abból kifolyólag, hogy nem is igazán van jövőképük, perspektívájuk. Nincs hozzá anyagi forrásuk” – hívta fel a figyelmet Székelyné Kovács Katalin óvodavezető.

A falu védőnője egyben életvezetési tanácsadó. „Látom, amikor hónap eleje van, a kocsmák tele vannak, tehát elmegy az úton az ember, hogy sajnos odamennek ezek a pénzek. Van, aki jól csinálja, mert legalább akkor bevásárol, és azt mondom, hogy döntő többsége olyan, hogy bevásárol, de vannak, akik italra költik meg olyan dolgokra, amikre azt mondom, hogy nem egy létszükséglet a családnál” –hangsúlyozta Tengelyné Sipos Zsuzsanna. A hónap végére gyakran elfogy a papírpelenka is – tette hozzá.

„Nekem még nem volt 15 éves terhesem és most már sajnos van. Tehát 30 év után, lassan 30 év után kellett azt megérnem, hogy 15 éves kislány, akinek még azt mondom, hogy iskolapadban kellene ülnie, hogy ő várandós” – vélekedett Tengelyné.

A faluképre nem lehet panasz, nyáron 160, télen pedig közel 100 közmunkás tartja fenn a rendet Hangonyban. Csoportvezetőjük Gáspár László, akinek tíz gyermeke és egy unokája van. 13 ezer forintból élnek fejenként egy hónapban.

Riporter: – Mikor volt utoljára úgymond a leggazdagabb a Jézuska?
Gáspár László: – Hát, annak már jó régen. Hát, már olyan 15 éve is szerintem. Még annak idején, a kohászat idején, amikor bent dolgoztam a gyárban.
– Akkor mi jutott az asztalra és mi jutott a fa alá?
– Akkor mindenkinek meg tudtuk venni, amit szeretett volna.
– És idén mit tudnak venni?
– Hát ilyen apróságokat, pár száz forintos dolgokat csak.

A szülők egyetlen vigasza, hogy a gyermekek jól tanulnak. Édesanyjuk már elkönyvelte, hogy ők is külföldön próbálhatnak majd szerencsét. „Ha annak idején elém áll valamelyik gyerekem, elvégzi azt az iskolát, amit ő úgy gondol, hogy el szeretne végezni, és persze ki is járja, el is végzi, tisztességesen, becsületesen, és azt mondja, hogy nézd, anyu, nekem itt nincs semmi lehetőségem, és én ki szeretnék menni külföldre, én biztos, hogy nem fogom neki azt mondani, hogy ne menjél, kisfiam vagy kislányom, mert maradj itthon, mert itthon kell maradni. Nem. Nem” – mondta Gáspár Lászlóné Nyerges Tünde.

A polgármester a mezőgazdaságban látja a kiutat a nyomorból. Gyógynövényeket termesztene, ha lenne földje az önkormányzatnak. „A földekkel vannak nekünk problémák, nagyon kevés önkormányzati földterületünk van, és mivelhogy a testületnek feltett szándéka, hogy a mezőgazdaság felé próbálna meg menni, így azokkal vannak nekünk problémák, tehát csak belterületi ingatlanokat tudunk kibérelni” – világított rá Kovács Szilárd.

A statisztikai hivatal szerint a magyarok 15 százaléka számít szegénynek, de ugyanennyi embert veszélyeztet a nyomor vagy a társadalmi kirekesztettség.

Látótér a Hír TV műsorán!