Civil helyzetjelentés Brüsszelben

Kapronczay Stefánia kifejtette, többek között azért mentek el Brüsszelbe, mert el akarták mondani az ott dolgozóknak, milyen hatása van annak, amikor a kormányzat folyamatosan nemzetellenes tevékenységgel, politikai aktivizmussal, külföldi érdekek kiszolgálásával vádolja azokat a szervezeteket, amelyek magyar állampolgárok érdekeit képviselik, és élnek véleménynyilvánítási szabadságukkal. „Azért jöttünk, hogy kiegyensúlyozott információjuk legyen az itt dolgozóknak arról, mit is jelent a civiltörvény, hogy mi is első kézből beszámoljunk arról, milyen ma Magyarországon civil szervezetként dolgozni” – mondta a Társaság a Szabadságjogokért ügyvezető igazgatója.

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint mostanra a magyar kormány átlépte azt a határt, amikor még csak egy-két elítélő nyilatkozattal meg lehet úszni az uniós értékek semmibevételét. Pardavi Márta elmondta, a magyar kormányzat számos intézkedésében provokatív: „Nagyon provokálja az Európai Bizottságot, az európai közvéleményt, szinte teszteli, meddig lehet az európai uniós kereteken belül fittyet hányni az európai uniós alapértékeknek.” A társelnök szerint eljött a pillanat, amikor egyértelmű jelzést kell küldeni Magyarország kormányának, hogy bizony vannak olyan alapvető szabályok, olyan alapvető normák és értékek, amelyeket az európai uniós tagállamoknak be kell tartaniuk. Hogyha nem tartják tiszteletben, jogi lépések következnek – tette hozzá.

Az előzetes hírek alapján az Európai Bizottság csütörtökön hozza nyilvánosságra, hogy tervez-e lépéseket az egyes magyar intézkedésekkel kapcsolatban, és hogy azokat politikai vagy jogi formában teszi-e.