„Ez a törvény alkalmas lehet arra, hogy elbizonytalanítsa a partnereit a civil szervezeteknek, akik kívülállók, vagy az ügyfeleik, vagy akik segítséget kérnek tőlük” – Ezért is problémás az új szabályozás a Társaság a Szabadságjogokért szerint. A TASZ már korábban jelezte: nem fogják betartani a törvényt. Vagyis nem regisztrálnak, nem jelentik be a külföldi támogatóikat, a weboldalukon nem tüntetik fel, hogy külföldről támogatott szervezet, valamint vállalják a következményeket.
„Ezt azért tesszük, mert így tudjuk elérni azt, hogy bíróság előtt vitatni tudjuk, hogy meginduljanak velünk szemben ezek az eljárások, amelyekben a jogi érveinket elő tudjuk adni. Ehhez az kell, hogy a törvényt megsértsük” – magyarázta Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.
„Figyelembe vették a Velencei Bizottság véleményét: a hazai szabályozás végül nem az ügynök, hanem a semleges tartalmú, külföldről támogatott szervezet kifejezést használja” – ezt már az igazságügyi miniszter mondta.
„Lehet vele nem egyetérteni, lehet vele különböző fórumokhoz fordulni, de én nem mondhatom azt igazságügyi miniszterként, hogy ne tartsanak be egy jogszabályt. Ezt ne várják tőlem. A jogszabály, amíg hatályban van, addig azt alkalmazni kell. Ezt mindenkinek tudomásul kell venni, nekem is, másnak is. Természetesen mindenkinek joga van arra, ha nem ért egyet vele, különböző módon, nyilván törvényes eszközökkel, különböző igényeket és eljárásokat kezdeményezzen” – tette hozzá Trócsányi László.
A humántárca államtitkára nem érti a civilek tiltakozását. „A polgári engedetlenséget hirdető szervezetek partnerszervezetei Amerikában betartják az ottani, sokkal szigorúbb törvényeket. Ha ott azok a szervezetek betartják, azt hiszem, hogy az itteni, sokkal enyhébb szabályokat itthon is betarthatja minden civil szervezet, aki külföldről kap finanszírozást” – jegyezte meg Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára.
A civilek szerint a magyar rendszer nem az amerikaira, inkább az oroszra hasonlít.
