Bodnár: Törvényt hozott a Fidesz a pénzmosásra

Minden nehézség nélkül hozzá lehetne jutni az információkhoz akkor, ha például svájci bankban van a számla, amelyről korábban Gyurcsány Ferenc beszélt – állítja Bodnár Zoltán.

„2014 végén Berlinben létrejött egy megállapodás az információcseréről az OECD égisze alatt […], aminek az a lényege, hogy a pénzintézetekben vezetett, számlákra vonatkozó adatokat a számlatulajdonos honossága szerinti ország adóhatóságával megosztja a pénzintézet országának hatósága, méghozzá úgy, hogy az adatátadás az egyezmény létrejöttét követően nyitott számlák esetében automatikus, az azt megelőző számlák esetében 250 000 dolláros értékhatár fölött mindenféle értékelési szempontok alapján dől el. Ehhez tehát elméletileg automatikusan hozzá lehet jutni, illetve ha azt feltételezzük, hogy Orbánnak ez a feltételezhetően svájci számlája ennél korábbi keltezésű, akkor egy kicsit bonyolultabb a dolog. A 2013-as svájci–magyar kettős adóztatási egyezmény is lehetővé teszi ezt az adatszerzést. Tehát ha a NAV eljárást indít, vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez Orbán Viktor ellen, akkor ott lehet adatokat kérni, ha az a feltételezés, hogy külső országokban számlával rendelkezik, amelyet idehaza nem jelentett be” – mondta el Bodnár.

Szerinte a másik lehetséges ország Szingapúr. Mint említette, Szingapúr nem részese az adatcsere-megállapodásnak, ezért kedvelt célpontja a pénzmosás útján szerzett pénzeknek.

„A Gyurcsány-nyilatkozat kapcsán a következő érdekes kérdések merülnek fel: ugye azt állítja Gyurcsány Ferenc, hogy látott egy számlakivonat-másolatot, ahol számlatulajdonosként az egyik esetben Orbán Viktor szerepel, a másik esetben egy másik név, de ő a végső haszonélvezője ennek a számlának. A pénzmosás elleni küzdelem kapcsán meglehetősen régóta kötelező gyakorlat az, hogy a pénzintézeteknek információval kell rendelkezniük a számlatulajdonosokról, kifejezetten nyilatkoztatják a számlatulajdonosokat arról, hogy ők a végső haszonélvezők vagy egy másik személy áll mögöttük. Tehát ha az a papír, amelyet Gyurcsány elnök úr látott, egy valóságos papírnak a másolata, akkor az önmagában azt a kérdést veti fel, hogy közokirat-hamisítást követtek el, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, tekintettel arra, hogy nincs emlékünk arról, hogy Orbán Viktor bármelyik évi adóbevallásában szerepelt volna az, hogy svájci vagy szingapúri pénzintézetnél vezetett számláján neki mennyi van” – folytatta a Magyar Liberális Párt politikusa.

Pénzmosás, korrupció, közokirat-hamisítás, adócsalás

„A következő kérdés az, hogy hogy kerül oda az az összeg, kitől, milyen jogcímen. És az azt követő kérdés pedig az, vajon ő, ha ez nála jövedelem, az adóbevallásában szerepeltette-e. De az adócsalás a kisebbik része a történteknek. Mert ha oda máshonnan, mástól érkezett pénz, akkor az csak illegális lehet: az pénzmosás, korrupció, hivatali hatalommal való visszaélés, és igen hosszú sora felidézhető a Büntető törvénykönyvnek” – vetette fel a volt MNB-alelnök.

Bodnár Zoltán úgy véli, a Fidesz gondolt arra, hogy az ilyen pénzeket hogyan lehet visszahozni Magyarországra : erre hozták létre a stabilitási megtakarítási számlát.

„Véletlenül időben közel ahhoz az említett OECD-megállapodáshoz, amely az információcserére vonatkozott, elfogadták azt a jogszabályt, amely a stabilitási megtakarítási számlára vonatkozott, ahova anonim módon lehetett utalni, haza lehetett hozni ezeket a pénzeket, nem indult ellenük adóvizsgálat. Sőt, egy későbbi törvénymódosítással még arról is gondoskodtak, hogy ha négy év után veszik fel a számláról a pénzt, akkor csak nyolc százalék jövedelemadót kell fizetni, nem úgy, mint minden két lábon járó magyarnak bármilyen jövedelme után tizenöt százalékot. Az egész stabilitási megtakarítási számla arra lett kitalálva, hogy a fideszesek, az orbáni nómenklatúra, és ő maga is gyanúm szerint, a külföldre kisíbolt pénzeket legális formában visszahozhassa Magyarországra” – zárta gondolatait Bodnár.

A teljes beszélgetés ide kattintva nézhető meg.