Biszku Béla tolószékben, a Jobbik ifjúsági tagozata és Novák Előd pedig '56-os pólóban érkezett a tárgyalásra.
A vádlott első fokon öt és fél évet kapott háborús bűntett, lőszerrel való visszaélés és a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt. Másodfokon az ítélőtábla ismétlésre kötelezte a Fővárosi Törvényszéket.
Biszku védője elfogultsági indítványt nyújtott be a bíróval szemben. „Nem tudom függetleníteni az elfogultsági okot az ügy kontextusától. Ez egy politikai kontextusba került ügy, minden politikai szereplő megfogalmazta az elvárásait azzal kapcsolatosan, hogy »A« nagyon gyors eljárást szeretne ebben az eljárásban, »B« hogy szeretnék, hogyha elmarasztalnák a terheltet” – fogalmazott Magyar Gábor.
A bíró újra ismertette a vádat: „Vádolja a nyomozó ügyészség a vádlottat felbujtóként elkövetett aljas indokból és célból több emberen elkövetett emberöléssel, felbujtóként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és kétrendbeli felbujtóként elkövetett, aljas indokból és célból elkövetett súlyos testi sértés elkövetésének bűntett kísérletével, illetőleg engedély nélküli tartással elkövetett lőszerrel visszaélés bűntettével” – fogalmazott Steiner Gábor.
A 93 éves volt kommunista vezető ismét tagadta bűnösségét, vallomást nem tett, és a bíró kérdéseire sem akart válaszolni.
– Kíván-e vallomást tenni?
– Miről?
– Bármitől a váddal összefüggésben. Akar-e vallomást tenni ön? Ez az ön döntése.
– Vallomást miért tegyek, mikor nem követtem el bűncselekményt?
– Akkor nem tetszik akarni tenni vallomást, jól értem?
– Jól érti.
A bíróság a szakértők meghallgatásával folytatta a tárgyalást. A történészek majdnem 380 oldalas szakvéleménnyel készültek. Arra keresték a választ, hogy az 1956-os forradalom után a párt karhatalmistái által leadott véres sortüzekért Biszku Béla felelősségre vonható-e.
„Nem kellett külön parancs hozzá. Nem kellett még csak kapcsolat se, telefonkapcsolat se. Egyszerűen a rendszerellenesnek nyilvánított tevékenység ellen fel kellett lépni, adott esetben erőszak alkalmazásával” – mondta el Horváth Miklós hadtörténész.
A szakértők abban egyetértettek, hogy annak ellenére, hogy dokumentumok nincs arról, hogy Biszku Béla közvetlen utasítást adott volna, az akkori rendszerben a karhatalomnak követni kellett a pártvezetés elvárásait. A Nyugati téri és a salgótarjáni sortüzekben 51 fegyvertelen tüntető vesztette életét.
Ügyvéd: Elítélik Biszkut
Biszku Béla elítélésére számít Zétényi Zsolt ügyvéd. Az igazságtételi törvényjavaslatot kidolgozó jogász szerint a volt belügyminiszter megakadályozhatta volna a vérontást és az 1956 utáni megtorlásokat. „Biszku Béla mentesülése, az olyan botrány lenne, mintha Kádár János élne, és azt mondanák, hogy Kádár Jánost nem lehet elítélni, mert közvetlenül nem adott parancsot egyetlen kivégzésre sem; ez abszurditás” – mondta az ügyvéd a Hír TV Magyarország élőben című műsorában.
