Bell: Magyarországnak joga és kötelessége megvédeni a határát
2016. október 26., szerda 19:00, frissítve: hétfő 20:18
Korábbi sajtóhírek szerint Colleen Bell távozik pozíciójából, mert kifáradt, és megunta azt. A nagykövet azonban cáfolta a Hír TV stúdiójában az ezzel kapcsolatos híreket, ugyanis szerinte nem igaz az, hogy megunta volna munkáját. „Ez egy nagyon hamis állítás volt, egyszerűbb lett volna felhívni a nagykövetséget, bárki felvette volna a telefont, megmondta volna, hogy nincs kimerülve a nagykövet, nem megy el, és nincs elege ebből a munkából. Úgyhogy ameddig csak lehet, itt maradok” – mondta Colleen Bell, hozzátéve, hogy természetes, hogy az új amerikai elnök leváltja majd a nagyköveteket, ő az új elnök beiktatásáig itt marad.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis és Mark A. Goodfriend, korábbi amerikai nagykövetek idején nem volt konfliktusmentes az amerikai–magyar kapcsolat, de mára kevésbé hangos a vitáktól a sajtó – utalt rá a Globál műsorvezetője. Bell szerint ugyanakkor nem változtatott a megszokott politikájukon, azonban kinevezése után saját stratégiájával állt munkába. Úgy véli, hogy „nagy volt a hangerő” és rengeteg volt a kritika. Az egyik oldal a másikat vádolta, sok feszültséget okozó hír jelent meg a sajtóban, ezért inkább diplomatikusabb úton jelezte aggodalmait a kormány felé.
A nagykövet úgy véli, az Egyesült Államok úgy érzékeli, hogy egyfajta „demokráciadeficit” keletkezett Magyarországon – például a média-, az egyház-, a bírósági, a választási törvények kapcsán –, de aggodalmaikat mindig is kifejezte különböző fórumokon. Hozzátette: az említett törvényeket érintő változások gyengítették a fékek és ellensúlyok rendszerét. Kiemelte: mindemellett az amerikai–magyar kapcsolatnak fontos oszlopai vannak: a biztonsági, a rendvédelmi és a kereskedelmi együttműködés kitűnő, a további együttműködés fejlesztésének érdekében pedig mindkét oldalnak olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek kompromisszumokat tartalmaznak.
„Továbbra is ki fogjuk fejezni az aggodalmainkat, de ez egy kétirányú út. Továbbra is hiszek abban, hogy a magyar kormány elkötelezett abban, hogy javítsa az Amerikai Egyesült Államokkal a kapcsolatát, és mi is elkötelezettek vagyunk ezzel kapcsolatban” – mondta Bell.
A Népszabadság felfüggesztésével kapcsolatban korábban az amerikai külügyminisztérium azt az álláspontot tette közzé, hogy a lap megszüntetése veszteséget jelent a magyar médiapluralizmus számára. Bell ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a külügy és az ő véleménye szerint is több teória létezik arra, hogy mi vezetett a Népszabadság felfüggesztéséhez. Amit szintén mindketten kifejeztek az az volt, hogy a média szabadsága a demokrácia alapvető értéke, ami miatt pedig valójában aggódnak, az az, hogy a Népszabadság volt az egyik legnagyobb ellenzéki napilap, és a felfüggesztésnek tágabb hatásai lehetnek. Hozzátette: aggodalomra ad okot az is, hogy a magyar médiapiac egyre jobban összeszűkül, pedig fontos, hogy egymással versengő hangok legyenek, hogy a magyar emberek hozzáférjenek sokféle és különböző véleményhez és információhoz.
A nagykövet a migrációs válsággal kapcsolatos álláspontját is megosztotta, vagyis hogy támogatják Európát abban, hogy egy egységes és átfogó megoldás szülessen a helyzet kezelésére.
Ismert, Colleen Bell egy korábbi beszédében egyfajta párhuzamot húzott a most vándorló menekültek és az 1956-ban menekülők között. Az ezzel kapcsolatos kérdésre most a Hír TV-ben azt válaszolta, hogy ’56 természetesen más volt, de fontos felismernünk, hogy igenis ugyanolyan emberekről van szó, akik az erőszak elől menekülnek.
MV.: …De Ausztriában a magyar ’56-osok nem robbantottak, és nem is 1,2 millióan érkeztek, nem okoztak társadalmi zűrzavart Európában.
C.B.: Nagy tisztelettel, azért azt gondolom, hogy egy kicsit összemossa a menekülteket a terroristákkal. Azt hiszem, ez felelőtlenség. Az igazság az, hogy én folyamatosan csak azokról beszélek, akik ténylegesen menekültek, szenvedtek a háborúban, az erőszak és az üldöztetés elől menekülnek. Azt gondolom, hogy az ő biztonságuk nagyon fontos. Ezt első helyre kell tennem, ezeket a személyeket meg kell védeni.
Bell hozzátette azt is, hogy minden olyan nemzetállamnak felelősséget kell vállalnia a menekültválság kezelésében, akinek képessége és lehetősége van arra, hogy egységes és komprehenzív, átfogó megoldással segítsen ezeken az embereken.
A nagykövet emellett úgy véli, Magyarország egy szuverén nemzet, joga és kötelessége megvédeni a határát.
„Tudomásul vesszük, hogy az ország Schengen külső határához tartozik, de a mostani menekültválság a II. világháború óta a legnagyobb, ez egy óriási kihívás és nagyon bonyolult probléma Magyarország számára. Ennek tudatában vagyunk, de ugyanakkor támogatjuk az Európai Uniót abban, hogy átfogó, egységes megoldást próbáljon találni annak érdekében, hogy a migrációs válság problémáját a gyökereinél szüntessék meg” – véli Colleen Bell.
Hozzátette: a jelenlegi amerikai kormány elkötelezett amellett, hogy stabilitást hozzon létre a Közel-Keleten, bármi is legyen szükséges hozzá – de eközben humanitárius segítséget is kell nyújtani az embereknek.
Ismertette, hogy az USA nagyon sok menekültet fogad be, de ebben minden nemzetnek, akinek módjában áll, ki kell vennie a részét. Ez a globális felelősségvállalás. Igaz, hogy Franciaországban és Belgiumban vannak olyan területek, ahol a sokszínű kultúrákkal élő emberek között feszültség van, de ezeken lehet segíteni.
Collen Bell szerint nem szabad elzárkózni a menekültek, az idegen kultúrák befogadása elől. „Fel kell ismernünk a valódi menekülteket, és integrálni kell őket, hiszen ezek az emberek potenciálisan sok lehetőséget hoznak magukkal. Ellenállunk annak a fajta mozgalomnak, ami a világ másik felén kezdte el felemelni a fejét, vagyis hogy kerítéseket és falakat emelünk azért, hogy ezeket az embereket egyszer csak kizárjuk, ahelyett hogy megpróbálnánk őket befogadni. Ugyanis mi egy nemzetközi globális közösség vagyunk és ez azon alapul, hogy ilyen kulturális cserék történjenek” – zárta a beszélgetést a nagykövet.
A teljes beszélgetés az amerikai nagykövettel: