Bár sokan ellenzik, lesz kurd függetlenségi népszavazás

Kurd zászlóval a nyakukban, a kurd himnuszt énekelve ünnepelték a régió parlamenti képviselői az újabb nagy lépést a független államuk megteremtése felé. Az észak-iraki Kurdisztán törvényhozása csaknem két év elteltével ült újra össze Erbílben, hogy aztán elsöprő többséggel szavazza meg az önállósodásról szóló referendum kiírását.

„A kurdisztáni parlament felkéri a választási bizottságot, hogy tartson népszavazást szeptember 25-én Kurdisztán régióban és a régión kívüli kurdisztáni területeken” – mondta Valla Farid, a kurdisztáni parlament jogi bizottságának elnöke.

Az iraki kurd vezetők szerint muszáj a saját kezükbe venniük a sorsukat, mert a bagdadi kormány nem akarja meghálálni, hogy Irak több területéről is a kurd pesmergák űzték el az Iszlám Állam csapatait.

„Még mindig nem hallottunk olyan javaslatot, amely alternatívája lehetne a kurdisztáni népszavazásnak. Szertefoszlattuk az Iszlám Állam legendáját, és azt gondoltuk, Bagdad majd megjutalmaz minket, és áldását adja arra, hogy saját államunk legyen – de az ellenkezője történt, és ellenünk fordultak, ezért nem fog érdekelni minket, mit mondanak” – jelentette ki Maszud Barzani kurd elnök.

Az iraki parlament már korábban elutasította a kurdok függetlenségi népszavazását, és nemrég leváltotta a kirkuki kormányzót, amiért engedélyezi a referendum megtartását a tartomány területén. „A leváltásomról döntő szavazást nem előzte meg vita. Nem is tudom, igazából mivel vádolnak. Ez törvénytelen, úgyhogy folytatom a kormányzói munkát” – ismertette Nadzsmaldin Karim.

A szintén jelentős kurd kisebbséggel rendelkező Irán és Törökország is ellenzi a népszavazást. „Barzani elnök úr jól tudja, mit gondolunk erről. Szerintem nagyon helytelenek a kijelentései, mert tisztában van vele, mennyire érzékeny ügy nekünk Irak területi egysége” – mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A harctéren a kurd csapatokat támogató Egyesült Államok sem helyesli a függetlenségi törekvéseket. Washington szerint a népszavazás újabb fegyveres konfliktusokhoz vezetne a Közel-Keleten.

Kurdisztán függetlenségét a térségben egyedül Izrael támogatná. A zsidó állam a biztonsága egyik zálogaként tekint a kurdokra, akikkel közösek az ellenségeik: a régió arab és más muszlim országai, amelyekben a népcsoport tagjai élnek. Izrael és a kurdok katonai, hírszerzési és üzleti együttműködése a hatvanas évek óta tart.