Balról és jobbról is kap a kormány a bérplafon eltörléséért

„Nem tudunk eltekinteni attól, hogy a jó erkölcs szabályát mindenkire, aki a közszférában dolgozik, egységesen érvényesítsük” – Orbán Viktor első dolga volt a 2010-es választások megnyerése után az állami cégvezetők fizetésének korlátozása a Gyurcsány-kormány idejére visszanyúló BKV-botrány miatt. Az akkori Fidesz-kormány bruttó kétmillió forintban maximalizálta az alapbért, de ezt az összeget a különböző prémiumok már az elmúlt években is feltornázták. A plafont a harmadik Orbán-kormány a múlt héten ötmillióra emelte az Állami Számvevőszék javaslatára. A prémiumok többségét beépítik ugyan az alapbérbe – követve a Matolcsy György vezette Nemzeti Bank példáját –, de nem mindegyiket. Így egyes állami menedzserek többet kereshetnek havi ötmillió forintnál a jövőben.

„Azt várjuk el, hogy ne csak a bérek változzanak meg, és közeledjenek a versenyszférához, hogy jó minőségű menedzserek kerüljenek a cégek élére, akik nem olyan bérekért dolgoznak, ami alapvetően felveti a teljesítmény, az átláthatóság, a transzparencia és az elszámoltathatóság kérdését, hanem olyan menedzserek, akiket megfizetünk és ugyanakkor teljesítményt tudunk tőlük elvárni” – mondta múlt héten Lázár János.

A Fidesz rezsibiztosa másként érvel, mint a kancelláriaminiszter. „Átlagosan három és fél százalékkal nőttek a reálkeresetek, ez nyilvánvalóan a gazdaság működésének, jól működésének köszönhető, nyilvánvaló annak, hogy az infláció történelmi mélyponton van, és azt gondolom, hogy az ország is kijött abból a mély válságból, amibe 2002 és 2010 között taszították a saját akkori baloldali vezetői” – nyilatkozta Németh Szilárd frakcióvezető-helyettes.

A bérplafon megemelését balról és jobbról is bírálja az ellenzék.

„Ugyanaz a Fidesz, aki most lehetővé teszi, hogy havi ötmillió forintot is akár egy állami szférában dolgozó vezető megkeressen, ugyanaz a Fidesz 2010-ben még arra tett javaslatot a parlamentben, hogy 98 százalékos különadó sújtsa a kétmillió forintnál magasabb összegű végkielégítéseket” – hangoztatta Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.

Az LMP intézményes lopást emleget. „Az egész migrációs krízis, az a Habony-művek szempontjából egy ilyen mentőkötél, egy kommunikációs termék, mert a kerítés mögé nagyon sok mindent el lehet bújtatni, többek között a pofátlan lopást és a pénzeknek a pofátlan kitalicskázását is, azt gondolom, hogy december–januárban nem mertek volna egy lépést meghúzni” – mondja Schiffer András, az LMP társelnöke.

A szocialisták nem a nemrégiben államosított bankok vezetőinek vagy a paksi atomerőmű új, német vezérigazgatójának adnának többet, hanem az ápolóknak, a pedagógusoknak és a közszolgáknak. „A Magyar Szocialista Párt elkötelezett a nettó százezer forintos minimálbérben, és a mai gazdasági növekedés és költségvetés helyzete egyaránt lehetővé teszi, hogy átlag ötvenszázalékos béremelésre kerüljön sor” – jelentette ki Tóbiás József, az MSZP elnöke.

A Gyurcsány-kormány egykori szociális államtitkára kiszámolta, hogy egy szociális munkás hetven év alatt keres annyit, mint a legjobban fizetett állami menedzserek egy év alatt.

Forrás: Hír TV