A kommunista időkben az egyházi gyülekezetekbe is beépültek a besúgok, a lelkészekről és a gyülekezet tagjairól is jelentettek. Magyarországon nem nyilvánosak az akták, Németországban viszont folyamatosan hozzák nyilvánosságra azok nevét, akik Kelet-Németországban kiszolgálták a kommunista hatalmat.
„Tudjuk, hogy azok az egyházi emberek is, akik vezető, középvezetői pozícióban voltak, vagy akármilyen pozícióban voltak, könnyen megszédültek az előző rendszerben és csábítással, hatalommal való ígérgetéssel vagy fenyegetéssel, mert volt egy gyorshajtás, vagy volt egy nőügy, vagy volt egy homoszexuális-affér, ezért őket be tudták szervezni” – mondta Fabiny Tamás evangélikus püspök.
Az emberi erőforrások minisztere azt mondta: az NDK-val ellentétben Magyarországon az egyházak nem járultak tevőlegesen hozzá a demokratikus átalakuláshoz. Balog Zoltán a múlt feltárásáról beszélt a fórumon. „Ez egy súlyos teher, amivel szembe kell néznie az egyháznak, mert, ugye, van az a régi mondás, hogy a be nem vallott múlt visszajön és kísért. Hogyha nem akarjuk, hogy kísértetekkel legyen tele az egyházi életünk, akkor ez mindenkinek a közös felelőssége, hogy szembenézzen, hogy mi is történt a kommunizmus idején, de legalább olyan fontos a mértéktartás ebben az ügyben. Az egyik dolog az, hogy ne feledkezzünk meg a mártírjainkról. Voltak ellenállók, voltak tisztességes emberek, a lelkészeknek, a papságnak a többsége életben tartotta a közösségét” – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere.
A református lelkész, miniszter szerint a múlt feltárása mellett a megbocsátásban is példát kell mutatni. Abban, hogyan lehet segíteni az áldozatok és a tettesek megszabadulását a múlt terhétől.
