Mint ismert, az Európai Bizottság a héten tett javaslatot az uniós határőrizet erősítésére, eszerint a Frontex állományát 2020-ra 10 ezer főre növelnék a jelenlegi 1300-ról. Angela Merkel német kancellár javaslata szerint az uniós országok szuverenitásuk egy részét át kellene, hogy adják a közösségi határvédelmi szervnek, a Frontexnek. A kérdésben azonban az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács mondja ki a végső szót. A Fidesz tiltakozik az ellen, hogy akár részben elvegyék a határvédelem jogát az uniós tagállamoktól.
Vannak kétségek
Megfontolva vizsgálta a kormány a részleteket, most, hogy napirendre került az Európai Unió külső határainak védelme, ezt már Magyarország élőben című műsorunkban mondta Bakondi György. Kitért rá, hogy fontos megnézni, hogy pontosan ki és mit ért külső határok védelmén, főleg akkor, amikor a tervezetből egyértelműen az rajzolódik ki, hogy „az ország helyett dönthetnek a határvédelem részleteiről, akár át is vehetik azt”.
Emlékeztetett továbbá, hogy a szerb-magyar határszakaszon a komoly tapasztalatokra tett szert hazánk, ezért elfogadhatatlan, és támogatást nem nyerhet az az elképzelés, hogy az unió önálló döntési kompetenciával bírjon ezekben a kérdésekben. „Embercsempészekkel való kooperációt, magyar szuverenitást visszavonó döntéseket nem támogatunk” – szögezte le.
A szexuális bűncselekmény elkövetése sem jelent kiutasítást? Az afgán férfi esete is téma volt
Nem biztos, hogy automatikusan elutasítják annak az afgán férfinak a menekült-kérelmét, akit azzal gyanúsítanak, hogy szexuálisan bántalmazott egy nőt Budapesten, mondta a Hír TV-ben Bakondi György.
A bírósági dönt majd arról, hogy hány évre utasítják ki azt az afgán férfit Magyarországról, akit azzal gyanúsítanak, hogy korábban szexuálisan bántalmazott egy nőt egy belvárosi gyroszos mosdójában, mondta a miniszterelnök főtanácsadója. S.B. Ahmadnek azóta két újabb áldozata jelentkezett a rendőrségen, a hatóságok Linz környékén egy Frankfurtba tartó vonaton igazoltatták, majd fogták el.
Bakondi a műsorban emlékeztetett. nem menekült, hanem oltalmazotti státuszban lakott Fóton a gyanúsított, egyedül érkezett kiskorúként az országba. Az oltalmazotti státusz jelentése, hogy ideiglenesen, a visszautazásig kap segítséget. „Az akkori jogi helyzetnek megfelelően a magyar hatóság, magyar jogszabály alapján hozott döntése szerint kerülhetett ő Fótra, azóta a jogszabály változott, aki biztonságos országból érkezik, az ott is megfelelő védelemben tud részesülni” – hangsúlyozta a főtanácsadó a Hír TV-ben.
Kitért rá, jelentkezett egy hölgy, aki ellen ugyan csak erőszakot követett el. Ezt majd a nyomozásnak kell tisztázni, hogy mi is történt. „Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, mindaddig, ameddig bűntetőeljárásban be nem bizonyítják, hogy ő elkövetett valamit” – szögezte le.
„Ha, és amennyiben majd a kiadatásra sor kerül és a magyar hatóságok az ügyet részleteiben, nyomozás keretében fogják tisztázni, akkor majd meglátjuk, hogy mi lesz ennek az eredménye. Az, hogy ez milyen hatással van az oltalmazotti státuszára, azt részben a bíróság fogja kimondani: 10 évre, esetleg több időre kiutasítják Magyarországról, az egy tiszta jogi helyzet” – magyarázta.
Rámutatott: az elmúlt időszakban volt arra is példa az Emberi Jogok Európai Bíróság gyakorlatában, „amikor kimondták, hogy egy hasonló ügyben, aki szintén egy nő elleni erőszakos cselekményt követett el, nem lehet automatikusan elutasítani a menekült-kérelmét, hanem attól még, hogy ő ilyen súlyos bűncselekményt követett el, a menekülthelyzetét külön el kell bírálni. Ezt egy kicsikét furcsálltuk, ezt a bírói döntést”.
