Egy tavalyi felmérés szerint 2014-ben a magyar háztartások több mint 35 százaléka élt a létminimum alatt. Bár a kormány számos intézkedéscsomagot vezetett be, egyik sem a szegényebb rétegnek szólt. „Eltolódik a szociálpolitika jelentős része, nem a legszegényebb, a legsérülékenyebb, hanem a középosztály irányába. Gondoljunk csak a gyed súlyának a megnövelésére vagy a csok mint új lakáspolitikai eszköz bevezetésére. Nyilván számos további elemet lehetne említeni, amely arról szól, hogy a súlypont nem a legszegényebbek, hanem a közép-, esetleg a felső rétegek támogatása” – fejtette ki Andor László, a Corvinus egyetem tanszékvezetője.
Cserdi polgármestere is a politikát hibáztatta a Szociális valóság nevet viselő konferencián. Bogdán László szerint a cigányságot is tudatosan tartja a kormány a mélyben. „Ma a politikában cinkoskodás történik. Belőlem csináltak a rendszerváltás után egy tál pörköltes szavazót, lejárt tésztájú szavazót, amatőr színész szavazót” – mondta a településvezető.
A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője 30 százalékos minimálbér-emelést sürget. „Jelenleg 200 ezer főnek semmilyen béremelése nem volt, és éhenhalás szintű bérekkel dolgozik. Visszajelzésekből látjuk, hogy a szociális területeken, az önkormányzati hivatalokban, a közigazgatás központi szintjein, a megyei kormányhivatalokban, tehát általános problémával nézünk szembe” – mondta Boros Péterné.
Meszerics Tamás európai parlamenti képviselő azt mondta: európai szinten kell a szociális helyzeten javítani. Elsőként a minimálbér harmonizálása lenne a cél. „A legfontosabb, hogy a létminimum alá ne mehessen. Ehhez nyilván – és ezt most társadalomtudománnyal foglalkozó kollégáknak is mondom – a legcélszerűbb az lenne, ha lenne egy érvényes megélhetési bérszámítási közös módszertan” – vélekedett a képviselő.
Tavalyelőtt egyébként havi 253 ezer forint volt egy tipikus kétgyermekes család és 80 ezer forint egy egytagú nyugdíjasháztartás létminimumértéke Magyarországon.
