2024. 04. 20. Szombat Tivadar napja
Jelenleg a TV-ben:

Szigorúan titkos - Magyarország a Varsói szerződésben

Következik:

Híradó 12:00

Az orosz titkosszolgálat segíti a magyar elhárítás munkáját?

Hír TV

2018. március 28., szerda 20:52, frissítve: szerda 21:37

Az orosz titkosszolgálat segíti a magyar elhárítás munkáját a Hír TV információi szerint. Bár Lázár János tagadta, úgy tudjuk, az FSZB munkatársai a paksi bővítéssel kapcsolatban látják el tanácsokkal az Alkotmányvédelmi Hivatalt. Nem ez lenne az első alkalom, hogy az oroszok beszivárognak a magyar szakszolgálatok kötelékébe, tíz évvel ezelőtt magyar titkosszolgálati vezetők tudtával és engedélyével juthattak érzékeny információk közelébe orosz ügynökök.

2014. január 14-én Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin aláírták a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodást Moszkvában. A titokban előkészített paktum alapján az orosz állam hitelezi a 3000 milliárdos beruházást. A kivitelező Roszatomot pályáztatás nélkül választották ki, a szerződéseket pedig 30 évre titkosították.

A hitel első részletét tavaly novemberben hívta le a magyar állam, a tervek szerint Pakson még az idén megkezdik a bővítéshez szükséges terepmunkákat is. A beruházás gazdasági és politikai szempontból is fontos Moszkvának, a Hír TV úgy tudja, hogy az orosz titkosszolgálatok is megjelentek Magyarországon. Az FSZB, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat emberei az Alkotmányvédelmi Hivatallal léptek kapcsolatba, és a magyar titkosszolgálatokat látják el tanácsokkal. Az orosz jelenlétet Lázár János tagadta.

Az orosz ügynökök szerepvállalása a magyar szakszolgálatokon belül nem lenne újdonság. Az Alkotmányvédelmi Hivatal elődjében, a Nemzetbiztonsági Hivatalban a második Gyurcsány-kormány idején, 2007–2008-ban jelentek meg FSZB-ügynökök. A hivatal vezetői azt állították, hogy az ellenzéki Fidesznek szivárogtató ügynökök kiszűrése volt a céljuk, ehhez az oroszok több mint tíz magyar tisztet hazugságvizsgálatnak vetettek alá.

A 2010-es kormányváltás után aztán a hivatal két korábbi vezetője, Galambos Lajos, illetve Laborc Sándor, valamint Szilvásy György korábbi titokminiszter ellen is vádat emeltek kémkedés miatt. Az akkor kémügynek nevezett perrel a Fidesz is előszeretettel foglalkozott. 2013-ban az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában Kocsis Máté akkor példátlannak nevezte a történteket. „Az az igazság, hogy 2007 és 2008 világába nemcsak az fért bele, hogy Portik Tamás saját bevallása szerint is pénzt vitt MSZP-s politikusoknak, hanem ha úgy adódott, akkor egy kis kémkedéshez is hozzá tudott járulni a kormányzat.” A perben 2017-re született jogerős ítélet, mindannyiukat felmentették, ám az ügy részleteit titkosították.

Az orosz befolyás növekedését a két hónapja működésképtelen nemzetbiztonsági bizottság tagja, az LMP-s Szél Bernadett is komoly problémának tartja. „Akárhány ülésen voltam, akárhány információt kaptam, mindegyik arról győzött meg engem, hogy Magyarországon az orosz befolyás folyamatosan erősödik. Ezért is gondolom azt, hogy a holnapi napon a nemzetbiztonsági bizottságnak feltétlenül üléseznie kell, és feltétlenül napirendre kell vennie a témát. Ha a Fidesz ismét meghiúsítja e fontos bizottságnak a munkáját, akkor hitet tesz amellett, hogy nem tudja kezelni az orosz befolyás növekedését” – mondta.

Egy orosz diplomatát viszont hírszerző tevékenység miatt kiutasítottak Magyarországról. Őt azonban nem a paksi beruházás, hanem az angol kém mérgezése után kialakuló brit–orosz konfliktus miatt. Lázár János szerint Magyarországon egyetlen orosz hírszerző sincs: „egy volt, és azt is kiutasítottuk”. A miniszter azt mondta, hogy a kérdéses hírszerzőről a britek tájékoztatták a magyar államot.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!