„Az orbánizmust az ország és a miniszterelnök csinálta”

„Kicsit szimbolikus ez a tisztség, de a parlamentáris rendszerek köztársasági elnöke a királyságokat kell modellezze, tehát olyasmi, mint az angol királynő – ritkán szólal meg, sokszor egyáltalán nem, de nagyon nagy súlya van” – kezdte a Hír TV stúdiójában Tölgyessy Péter annak kapcsán, hogy Áder János marad a Sándor-palota ura. „Nem a párt nevében szólal meg, és ha mondjuk kap valaki egy kitüntetést a brit királynőtől, az más, mintha egy pártvezértől, miniszterelnöktől: ezt modellezte a magyar berendezkedés, csakhogy az már nincs” – tette hozzá.

2010-től egy új berendezkedés van Magyarországon, ebbe valahogy a Gömbös Gyula által mondott érvényes: Magyarország kis ország, és itt elég, ha egy okos ember van.

„Ebben a rendszerben már jóval kevésbé van hatalommegosztás, van egy vezető, a miniszterelnök, aki mindennek kezdete és végső döntéshozója, és bizonyos értelemben a szimbolikus vezető is ő akar lenni” – mutatott rá az alkotmányjogász.

„Először Schmitt Pált választotta, aki végképp elfogadta ezt az alárendelt pozíciót, de nem igazán vált be, tehát a rendszernek ártott, ha úgy tetszik az ő elnöksége. És akkor jött Áder János, aki régi bajtársi kapcsolatban van Orbán Viktorral, aki logikusan elfogadta a rendszert – idézte fel Tölgyessy.

Úgy vélte, Áder rengetegszer felmutatta kis apró gesztusokkal, hogy miben nem ért egyet – a miniszterelnökkel. Szinte minden ügyben, kevésszer élt az elnöki jogokkal, amelyek viszonylag szűkösek, Tölgyessy Péter szerint. „Rengeteg ponton jelezte, hogy ő mást gondol, pusztán csak azzal is, hogy hallgatott” – magyarázta.

Felhívta rá a figyelmet, nem véletlenek azok a hírek, hogy talán a miniszterelnök keresett valaki mást helyette. „Azt hiszem, hogy a miniszterelnök is tanulja a saját rendszerét, mert egy ilyen típusú elnök, mint Áder János volt jobb a rendszernek” – hangsúlyozta.

Intelligensebbé teszi a rendszert, van benne egy kis visszacsatolás, egy kicsi ember arc, ha nem is feltétlenül mosolygós ember arc, de ember arc. Segítette a rendszert, de mégis valami különneműséget jelentetett meg.

Orbán saját rendszeréről szólva Tölgyessy azt mondta, hogy a hazánkban nem vállt be a parlamenti váltógazdaság. „Magyarország egy sikertelen ország, Magyarországon azok a vágyak, amelyek 1989-ben reménytelinek tűntek, azok jobbára nem valósultak meg, egy nagyon csalódott, nagyon frusztrált, gyűlölettel teli ország Magyarország” – húzta alá az alkotmányjogász.

„Azt lehet mondani, hogy az első perctől ez egy nem szeretett rendszer volt, tehát 1990-től, nagyon alacsony részvétel volt már az első választáson például, a többi hasonló sorsú országban néha 95 százalékos volt a választói részvétel, mondjuk Romániában is” – mondta.

Orbán Viktor az alkotmányos berendezkedést rengeteg ponton átírta, de lényeges ponton csak kevés helyen, Tölgyessy Péter meglátása szerint. „Mégis, a pluralizmus, a sokszínűség megtartásával egy olyan rendszert csinált, amelyben jó eséllyel nem leváltható a hatalma” – szögezte le a Hír TV Egyenesen című műsorában.

„Ha most megnézzük a számokat, a közvélemény-kutatásokat, az ellenzék állapotát, akkor elég könnyű arra a következtetésre jutnunk, hogy a legközelebbi alkalommal is kétharmad körüli eredmény várható” – folytatta.

Semmi sem biztos, Orbán Viktor akár elmondogathatná azt a versikét, melyet állítólag Napóleon: minden csatámat megnyertem én, de tudom, hogy a pillanatokon múlhat a sorsom.

„Orbán Viktor is pontosan tudja, hogy egy tízezrelék esélyt sem adhat másnak, mert hogyha netán mégis leváltják, akkor nem egy szimpla kormányváltás lesz, hanem bizony egy újabb rendszerváltás indul el a maga útján” – jelentette ki.

A Fidesz folyamatosan a helyzete túlbiztosításába menekül, szabályosan, a politikai ciklus szerint építi fel a gazdaságpolitikáját, „minden szép és jó eljut az emberekhez”, és nem ad esélyt lényegében senkinek sem – vélekedett a Hír TV-ben a szakértő.

„A sikerre vágyó politikus, mint Orbán Viktor, tesztelték a közvéleményt folyamatosan, eredetileg Orbán még ’88–89-ben egy igazi baloldali bázisdemokratikus politikus volt, a mostani LMP-hez mérten is nagyobb belső demokráciával működött, aztán a liberális konszenzusnak volt az egyik legprecízebb, legtankönyvszerűbb képviselője, ha valaki mást mondott, mint például Antall József, akkor pattogó hangon mondta el a másikat” – idézte fel az alkotmányjogász.

„Rögtön érte egy trauma ’94-ben, úgy tűnt a ciklus közepén, hogy a Fidesz fog kormányt alakítani, 50 százalékos közvélemény-kutatási eredményeket mértek, a Fidesz készült is a kormányalakításra, és az eredmény: 21 mandátum a Fidesznek, és 209 Horn Gyulának. Orbán Viktor következtetése az volt, hogy ez nem kell, ez a nyugatos konszenzus, aminek a talaján volt, az nem kell” – mondta.

A mostani orbánizmust együtt csinálta Orbán és az ország.

Kiemelte, a miniszterelnök a második „rendszerváltással” érte el élete sikerét, „ugye kétharmadot kapott egyszer, az még véletlen is lehetett, de a második azért már kevésbé”.

Orbánnak van egy átfogó képe arról, hogyan boldogulhat ez az ország – ez egyezik a szavazók jelentős részével. A lényege az, hogy nem mi vagyunk a hibásak. „Mi igyekszünk, jóravalóak vagyunk, fantasztikusak vagyunk” – foglalta össze Tölgyessy.

Hallatlan sikeres bűnbakkeresés.

„Ha az ország ebben a 27 évben nem tudta megoldani a problémáit, akkor valami mást kell adni. Az egyik felelős bűnbakot, a másik pedig a régi mítoszokat, a régi nemzeti nagyság mítoszait előhozni. Nekünk egy régi mítoszunk, a bánatunkat nemcsak borba, hanem sportba rakjuk bele, ebben a logikában nagyon meg van a helye a stadionépítésnek, meg mindennek. Tavaly voltak azok az EB-sikerek, micsoda boldogság költözött rengeteg embernek a szívébe” – hangsúlyozta.

Az, hogy nem sikerült azt elérni, hogy ezek az eredmények akár klubcsapat-szinten is tartósak legyenek, az alkotmányjogász szerint a rendszer egyik jellegzetessége: „megint kiderül, hogy nem annyira a pénz hiányzik, a futballban pénz szinte korlátlanul van, hanem szerkezeti problémák vannak”.

A teljes beszélgetést megtekinthetik ide kattintva.