Tizenöt napja tart a harmadfokú árvízvédelmi készültség a Tiszán Szolnok térségében. A tartósan magas vízszint próbára tette a gátak állapotát. „A mostani árhullám kicsivel másabb, mint a korábbi, tavaszi árhullámok – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője. – Ez egy elnyúló, ellaposodó árhullám. (…) Ilyenkor nem magassághiány alakul ki, hanem árvízi jelenségek jelennek meg a töltések ázásával, illetve átázásával” – tette hozzá Molnár Béla.
Több mint 80 kilométeren észleltek árvízi jelenségeket a megyében. „Az elhúzódó árhullámok miatt a töltések mellett fakadó vizek, talpszivárgások és szivárgó vizek jelentkeztek – tájékoztatott a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság védelemvezető-helyettese. – Elmondható, hogy az 560 kilométer hosszú szakaszunkon, 15 százalékban ilyen jelenségek találhatók” – közölte Békési István,
A szivárgó vizek elöntéseket okoznak – jelenleg összesen 53 hektáron. „Az irányítást és a helyzetet teljes mértékben a kezünkben tartjuk, ezek nem szokatlan jelenségek – közölte az igazgatóság vezetője. – Ezek a gátak zömében földből épültek, agyagból, ezeken a víz előbb-utóbb szép lassan utat talál magának. Folyamatosan figyeljük a helyzetet” – tette hozzá Lovas Attila.
Beépítik a vízstratégiába a tapasztalatokat
Az idén szerzett tapasztalatokat és a vízügyi szakemberek javaslatait a most készülő vízstratégiába is beépítik. „Minden ilyen természeti csapás ösztönöz bennünket arra, hogy a kiépített rendszerek mit bírnak, hol kell változtatni, és ez a vízstratégiánál idézőjelbe téve kapóra jött, hiszen megépültek olyan árvízi tárolók, vésztárolók, amelyek most álltak hadrendbe, illetve olyan gátfelújítások is voltak, amit korábban nem lehetett elvégezni” – fogalmazott Fazekas Sándor.
A Start munkaprogramnak köszönhetően a védekezés alatt több ezer közfoglalkoztatott állt munkába, dolgoztak a gátakon, és a belvíz elvezetésében is nagy szerepük volt, a vízstratégia velük is számol a jövőben.
