Az immár 625 napja tartó orosz–ukrán háború kitörése óta szinte folyamatosan témát szolgáltat az ukrán gabona sorsa. Ukrajna a világ egyik legjelentősebb exportőrének számít. Békeidőben a mezőgazdasági termékeket vasúton és hajón is könnyen lehetett szállítani a célországokba. Tavaly február óta azonban a Fekete-tenger és annak partvidéke fontos hadszíntér lett, a tengeri kereskedelem érthetően visszaesett. Bár sokáig érvényben volt egy megállapodás a felek között, amely szerint az ukrán gabona biztonságosan elhagyhatja a fekete-tengeri kikötőket, ezt a gabonaalkut azonban hosszas huzavona után végül nem sikerült megújítani, július 17-én lejárt, és Moszkva többé semmilyen garanciát nem ad arra, hogy nem támad meg teherhajókat, vagy éppen át is engedi őket.
Bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször is hangsúlyozta, hogy ennek ellenére Ukrajna tovább folytatja a mezőgazdasági termények tengeri kereskedelmét, és nyár közepe óta jó pár hajó elhagyta a kikötőket, valójában ennek volumene jelentősen visszaesett. Az október adatok alapján Ukrajna 700 ezer tonna gabonát szállított a fekete-tengeri kikötőkből Afrikába és Ázsiába augusztus óta. Ez jóval elmarad attól, amennyit tavaly értékesített a külpiacokon, és amennyit szükséges lenne eladnia ahhoz, hogy az agrárszektor továbbra is az ország kulcsfontosságú ágazata maradhasson. Nem véletlen, hogy Kijev számára még inkább megnőtt a nyugat felé irányuló export jelentősége.
Közös fellépés
Az ukrán gabona azonban, már csak mennyiségénél fogva is, jóval olcsóbb, mint a környező EU-s tagországok hasonló termékei. Árelőnyüknek köszönhetően az ukránok letarolták a búza- és lisztpiacot. Lakatos Zoltán, a Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke áprilisban arról számolt be a Világgazdaságnak, hogy csak a szállításon 25 euró hátrányban van a magyar termény.
A magyar kormány áprilisban döntött az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termények importjának megtiltásáról. A korlátozást először június 30-ig vezették be, és hazánk szorgalmazta az uniónál az ukrán áruk teljes körű vámmentességének, a szolidaritási folyosók működésének átgondolását. Ez később meg is hosszabbította a kormány. Nem Magyarország volt az egyetlen, amely fellépett az ukrán dömping ellen. Bár az EU nem támogatta ezt, Lengyelország és Szlovákia is korlátozta a behozatalt a háborúban álló országból. Kijev emiatt szeptemberben beperelte mindhárom országot.
Az importstop ugyanakkor nem tudta gyorsan orvosolni a problémát.
A raktárak sok helyen megteltek ukrán gabonával, így továbbra is mélyen maradtak a terményárak. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyétől Zaláig panaszkodnak a magyar gazdák emiatt. Több környező országban is hasonló a helyzet. Délnyugati szomszédunknál kedvezett az idén az időjárás a tavaszi vetésű kultúráknak, ezért a horvátok elégedettek a hozamokkal, a felvásárlási árakat viszont annyira leverte az ukrán behozatal, hogy a jó termés ellenére is sokan a csődtől tartanak.
Exportproblémák
A másik, szintén súlyos probléma, hogy Ukrajnában olyan növényvédő szereket is használnak, amelyeket az Európai Unió országaiban már évekkel ezelőtt betiltottak az egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásuk miatt.
A hazánkba érkező ukrán gabona között előfordulhat olyan is, amely az egészségre káros anyagokat is tartalmaz.
Az olcsó ukrán gabona nemcsak belföldön erős versenytársa a magyar terményeknek, hanem külföldön is, mivel hazánk is exportál belőle. Magyarország az idei év első felében kétszer annyi gabonát importált, mint 2022 azonos időszakában, a kivitel azonban az ötödével visszaesett. Ez pedig több mint hatszázmillió eurós egyenlegromlást hozott az agrár-külkereskedelemben. Habár az ukrán gabona lenyomta az árakat hazánkban, azt egyelőre nem találták ki a magyar gazdálkodók, mit lehetne termelni a klasszikus kalászosok helyett, legalábbis erre utal, hogy nem csökkent az őszi gabonafélék vetésterülete.
Tranzitdíj-támogatás
Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az európai uniós tagországok mezőgazdasági minisztereinek találkozóján az ukrán mezőgazdasági áru tranzitdíj-támogatásának bevezetését szorgalmazta. Kiemelte, hogy Magyarország (és több másik ország) szempontjából az lenne a legfontosabb, hogy a szárazföldi vasúti és közúti közlekedési útvonalak esetében olyan intézkedések szülessenek, amelyek nem engedik, hogy a területén feltorlódjon az ukrán mezőgazdasági áru, hanem eljusson akár az adriai vagy az északi-tengeri kikötőkhöz, majd onnan az eredeti célországokba. Úgy véli, hogy a jelenlegi uniós szabályozás nem képes megvédeni a magyar gazdákat.
Hamarosan a magyar lakosság is elmondhatja véleményét az ukrán gabonáról. A kormány nemrég bejelentette, hogy újabb nemzeti konzultációt indít, s immár az is publikus, hogy ennek kérdései között az ukrán gabona ügye is helyet kap.
Forrás: VG.hu
