A Jobbik a baloldallal is összefog az elkótyavetyélés ellen

Baranya megyében 470 állami földterületet árvereznek el. A helyrajzi számokat október 22-én hozzák nyilvánosságra a Nemzeti Földalap és a megyei kormányhivatal honlapján. A baranyai kormánymegbízott azt mondta, hogy a kikiáltási árat előzetes értékbecslés alapján állapították meg, majd ahhoz hozzáadták az előírt tíz százalékot. Egyáltalán nem biztos, hogy a föld azé lesz, aki a legtöbbet ajánlja érte a liciten, a bérlők kikiáltási áron elvihetik a területet. „60 nap van arra, hogy az elővásárlási jog gyakorlója éljen azzal a jogával vagy nem, hogy az adott árat elfogadja-e vagy nem. Tehát ennek a folyamatnak a végén még megváltozhatnak a tulajdonszerzők, de ez a mai hatályos földtörvény alapján is így van” – mondta Horváth Zoltán, Baranya megyei kormánymegbízott.

Veszprém megyében november második felében verik dobra a 3 hektárnál nagyobb földeket. „Aláhúznám, hogy ennek az a célja, hogy ne külföldiek szerezzék meg az állami földterületeket, a magyar földet, hanem azok a földműves gazdák gazdálkodhassanak rajta, akik jelenleg is művelik, és akik erre a legérdemesebbek” – hangsúlyozta Takács Szabolcs, Veszprém megyei kormánymegbízott.

„Nem véletlen, hogy mi kezdeményeztük időrendi sorrendben legkorábban annak a lehetőségét, hogy
forduljunk Alkotmánybírósághoz a földmutyi 2.0 megakadályozása érdekében” – mondta Apáti István, a Jobbik alelnöke. A radikális párt még szeptemberben jelentette be, hogy Alkotmánybírósághoz fordul a földprivatizáció miatt. A beadványhoz az országgyűlési képviselők egynegyedének támogatása volt szükséges, ami más ellenzéki politikusok – például – szocialistáknak, LMP-seknek köszönhetően lett meg. „Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az LMP-vel vagy a szocialistákkal összeborulnánk, hanem azt jelenti, hogy azért akadnak olyan témák, mint például 380 ezer hektárnyi magyar termőföld elkótyavetyélésének megakadályozása, amely túlmutat ideológiákon, pártszíneken, és ahol egyébként ezen egyszerű matematikai szabályok miatt szükséges egyfajta rövid távú összefogás, szorosabb együttműködés annak érdekében, hogy egyáltalán az Alkotmánybírósághoz tudjunk fordulni” – szögezte le Apáti István.

Az MSZP a vidék elárulásának minősíti az állami földek eladását. A bérlőknek az állam csak földtulajdonosként szabhat feltételeket – érvelnek a szocialisták. „Amióta csatlakoztunk az Európai Unióhoz, az uniónak egy nagyon, a magyar mezőgazdaságra káros támogatási struktúrája van, aminek következtében 30 százalékkal megnőtt a növénytermesztés és 30 százalékkal visszaesett az állattenyésztés. Ezt kéne megakadályoznunk ahhoz, hogy legyen munkahely, megélhetés vidéken, és ebben egy nagyon fontos eszközt veszít el ezzel az állam” – mondta Harangozó Gábor, a párt képviselője.

Az Alkotmánybíróságot nem köti határidő a beadvány elbírálásában, az árveréseket a kormány év végéig lezavarná.