Múlt pénteken írta alá Áder János köztársasági elnök a Taigetosz-törvényként elhíresült köznevelésitörvény-módosítást. Ennek értelmében a jövőben a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel (btmn) küzdő gyerekek nem kaphatnak felmentést az osztályozás alól egyes tantárgyakból. A másik vitatott pont, hogy gyógypedagógiai ellátásra szoruló gyerekeknek nem gyógypedagógus végzettségű szaktanárok is taníthatnak készségtárgyakat, például ének-zenét, testnevelést vagy rajzot.
„Az én információm szerint több tízezer gyermek érintett, és ezek a gyerekek válhatnak áldozattá e meggondolatlan törvény miatt. Számunkra teljesen nyilvánvaló volt, hogy minden eszközt fel kell használnunk annak érdekében, hogy ezt a törvényt hatálytalanítsuk, és erre még van is lehetőségünk: az Alkotmánybírósághoz tudunk fordulni utólagos normakontrollért” – mondta Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
A nemzeti párt támogatja az LMP kezdeményezését. „A Jobbik álláspontja szerint a Taigetosz-törvény szakmailag hibás, emberileg pedig kegyetlen. A módosítás ugyanis ellentmond a leszakadás megakadályozásának, amelyre az oktatási rendszerben különösen nagy hangsúlyt kell fektetni” – nyilatkozta Dúró Dóra, a párt országgyűlési képviselője.
„Úgy gondoljuk, hogy ez az egész lelkiismereti kérdés, emberség kérdése és szakmai kérdés is” – mondta Törley Katalin. A Tanítanék mozgalom képviselője szerint a törvénymódosítást támogató szakemberek sem értenek teljesen egyet a kormánnyal. „Vannak olyan szakértők, szakemberek, akik úgy gondolják, hogy teljes mértékben elfogadhatatlan a btmn-es gyerekek kedvezményeinek megvonása. Azok a szakértők azonban, akik úgy gondolják, hogy ezt a kedvezményt meg lehet vonni, ők is úgy gondolják, hogy kizárólag akkor lenne ennek az intézkedésnek létjogosultsága, ha ezzel párhuzamosan egy nagyon komoly másik intézkedéscsomagot is bevezetnek, mégpedig a gyerekek fejlesztésére, személyre szabott bánásmódra” – tette hozzá.
Vagyis minden iskolában szükség lenne például fejlesztő pedagógusra, és a felzárkóztató órák számát is meg kellene emelni, hogy a nehézséggel küzdő diákok személyes segítséget kaphassanak.
Ha az Alkotmánybíróság nem emel kifogást ellene, a törvénymódosítás 2018 szeptemberében hatályba lép.
