Alulfizetett tanárok, rosszul működő egészségügy

A fejlett és feltörekvő országokat tömörítő OECD a 2007 és 2015 közötti adatokat vizsgálta meg. Az összehasonlító elemzésben külön kiemelték, hogy Magyarországon az OECD átlag duplájára emelkedett a kormányzati beruházásokra jutó pénz 2015-re. Az egészségügy finanszírozása viszont alig nőtt. Erre a területre az országok átlagosan a GDP-jük 18,7 %-át fordítják, a magyar kormány viszont csak 10,6 %-ot ad.

„Annak ellenére, hogy reálértékben nőtt az egészségügyre való ráfordítás az elmúlt hét évben, GDP arányosan még mindig jóval kevesebbet költünk, mint a környező országok. Magyarul megtehetnénk, hogy költsünk többet, mert jobban teljesít az ország, de nem tesszük meg, mert a prioritás nem az, hogy az egészségügyben dolgozók jobban meg legyenek becsülve. Az egészségügyi dolgozók elvándorlása az még most is tart. 60-70 %-át azonnal elveszítjük a végzett orvosainknak, és sajnos Magyarországon belül is elmegy egy másik ágazatba dolgozni egy ápoló. Sokkal kevesebb munkával, sokkal többet tud keresni, és sok ember így hagyja el a pályát” – mondta el Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke.

Az OECD csaknem 300 oldalas elemzésében több más kategóriában is rekorder magyar adatokat találni. Például itt nőtt legjobban a központi kormányzat által alkalmazottak száma, miközben Magyarország fogta vissza a legjobban a szociális ellátórendszer kiadásait. Így csaknem 3 %-kal alulmúlja az átlagot. Az oktatási ráfordítás tekintetében is az átlag alatt szerepel Magyarország a 10,6 %-os adattal. Ez 0,7 %-os csökkenést jelent 2007-hez képest. Az oktatásra fordított OECD átlag 2 %-kal magasabb a magyarnál.

„Arra kell figyelemmel lenni, hogy a pedagógus pálya is kiürülőben van, tehát nagyon magas az átlagéletkor, és nagyon-nagyon kevés az, aki a pályára kíván állni. Ugyan a kormány büszke arra, hogy nagyon-nagyon sokan jelentkeznek a pedagógusképzőkbe, de ugyanakkor arról nagyon keveset beszélnek, hogy milyen kevesen állnak végül is pályára, tehát itt mindenféleképpen a pályakezdőknél egy nagyon jelentős béremelésre volna szükség, viszont nem szabad megfeledkezni azokról sem, akik a pályán vannak. De, én azt gondolom, hogy a tankönyvpiac megnyitására, és természetesen a tananyagnak az átalakítására kell pénzt fordítani” – nyilatkozta a PDSZ elnöke, Mendrey László.

Képzettebb és egészségesebb emberekkel többre menne a magyar gazdaság, és az egész ország – vázolja az összefüggést a közgazdász.

„A GDP az valójában három számnak a szorzata. Hány ember dolgozik, amikor dolgozik, mekkora értéket termel meg óránként, és hogy egy év alatt hány órányi munkát végez el. Az, hogy hány ember dolgozik és hogy milyen termelékenységgel, azt az határozza meg, hogy ezek az emberek mennyire képzettek, és hogy mennyire egészségesek. Ha nem egészséges, akkor nyilvánvalóan kevesebbet bír. Az oktatási rendszer pedig teljesen nyilvánvalóan lehetővé teszi, hogy valaki többet termeljen egy óra alatt, tehát kevesebbet kelljen, kevesebb munkaórát kelljen dolgoznia, hiszen egy magasabb hozzáadott értékű technológiát is képes elvégezni” – véli Pogátsa Zoltán közgazdász.

A magyar diákok teljesítménye a legutóbbi PISA felmérés alapján romlott, több betegség esetében pedig a halálozási statisztikák élén szerepel az ország. Van olyan terület is, ahol jó helyezést ért el a magyar állam - az átlagos ráfordítás csaknem háromszorosával dobogós például a kulturális és a vallási terület finanszírozásában.