Alkotmánybírók jelölése: továbbra sincs egyezség

Újabb kétharmados döntés vár a parlamentre, tavasszal négy új alkotmánybírót, köztük egy elnököt kell megválasztani minősített többséggel. A kormánypártok kénytelenek az ellenzékkel egyezkedni a jelölésekről.

A nemzeti radikális párt belemehet az alkudozásba. „A Jobbiknak is lehet egy puha vétójoga, ugyanúgy ahogy a Fidesz megfogalmazta ezt. Tehát aki a tárgyalóasztalnál ül, az el is mondhatja, hogyha valaki vállalhatatlan jelölteket terjeszt elő” – fogalmazott Staudt Gábor országgyűlési képviselő.

Az LMP sem zárkózik el. A párt szóvivője szerint a jelölteket többpárti egyeztetést követően kellene kiválasztani. „A négy megüresedett alkotmánybírói helyen és ugyanúgy az elnöki helyen is a legtöbb párt számára elfogadható jelöltet szeretnénk látni. Nem megyünk bele különböző piti egyezkedésekbe” – jelentette ki Gál József szóvivő.

Az MSZP kivonja magát a jelölésből, és szakmai szempontok alapján jelölne. „Nem jelöl, nem támogat, és nem vesz részt ebben a folyamatban pontosan azért, ami látszik az egészségügyben, ami látszik az oktatásban: a társadalom követeli vissza a szakmaiságot, követeli vissza a függetlenségét” – mondta Tóbiás József pártelnök.

A DK nemmel fog szavazni minden jelöltre. „Természetesen részt veszünk a voksoláson, és nemmel fogunk szavazni. A Demokratikus Koalíció nem vesz részt ebben a színjátékban. Ma nincs Alkotmánybíróság Magyarországon. Fideszes jogászok kifizetőhelye a mai Alkotmánybíróság” – jelentette ki Gréczy Zsolt a DK szóvivője.

Az Együtt a szavazásra sem fog bemenni. A párt képviselője azt mondta, az Alkotmánybíróság nem független, ezért nem asszisztálnak a választáshoz. „Még egy nemet sem vagyunk hajlandók szavazni azokra a jelöltekre, akiket behoznak. Úgy gondolom, hogy teljesen felesleges azon gondolkozni, hogy a tizen-egynéhány bíró közé esetleg egy úgynevezett baloldali jogászt beültessünk” – mondta Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő.

A PM a teljes testület leváltását követeli. „Ebben a színjátékban mi nem kívánunk részt venni, viszont mivel nem akarunk hisztis, durcás kisgyereknek tűnni, van egy olyan javaslatunk, amely valóban demokratikussá tudná tenni az alkotmánybírók megválasztását. Ez azt jelenti, hogy egyfelől csökkentsük le a mostaniak számát, és egyenlő arányban osszuk szét a jelölés jogát az államfő, az MTA és a politika szereplői között” – így Barabás Richárd elnökségi tag.

Az Alkotmánybíróság jelenleg tizenegy tagú, ha a parlamentnek nem sikerül új bírákat választatnia, a testület akkor is határozatképes marad.