Alig marad pénz a hónap végére – rossz helyen állunk az uniós listán
2016. október 17., hétfő 21:05, frissítve: hétfő 21:07
Az országban több mint száz olyan intézmény működik, amelynek célja, hogy a hátrányos helyzetű kisgyermekek testi, szellemi és szociális fejlődését segítse.
„Azokon a kistelepüléseken, amelyek hátrányos helyzetű térségben találhatók, és ahol magas a hátrányos helyzetű gyerekek aránya, legyen lehetőség, új, biztos kezdet ház építésére. Ennek a kerete nyolcmilliárd forint” – mondta Czibere Károly társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a szegénység elleni küzdelem világnapján.
A politikus a Hír TV kérdésére azt mondta: 2013 óta összesen hatszázezerrel csökkent a szegénységi fenyegetettséggel veszélyeztetett emberek száma. „A legtöbb mutató tekintetében jelentős volt a csökkenés. Egy mutató van, ahol nem volt ilyen csökkenés, ez a jövedelmi szegénység ráta, amely tartósan 14,5-15 százalék között mozog. Azt lehet látni, hogy volt 2013-ben egy trendforduló” – részletezte Czibere Károly.
Az Európai Unióhoz mérten Magyarországon különösen rossz azok aránya, akiknek a hónap végére nem marad pénzük – erősítette meg a Tárki közvélemény-kutató. „Magyarországon a legmagasabb az Európai Unióban azoknak az aránya, akik azt mondják, hogy előfordul, hogy hó végén már nem marad elég pénzük. Szintén a legmagasabb azoknak az aránya, akik azt mondják, hogy az elmúlt évben nem volt pénzük arra, hogy valahol nyaraljanak” – jelentette ki Kolosi Tamás, a Tárki alapítója és elnöke.
A szegénység kérdése az Országgyűlésben sem maradt szó nélkül. Az LMP szerint a kormány az elmúlt hat évben azoktól vett el, akiknek adnia kellett volna. „Az is biztos, hogy nem helikoptereznénk, nem építgetnénk stadionokat, nem urizálnánk, és nem csinálnánk azt, hogy polgári kormánynak hazudjuk magunkat, és közben Ibizáról diktálnánk a tempót a saját kormánytársunknak. Ilyen nincsen, az LMP-vel a bérválság véget érne, aki elment Magyarországról az hazajöhetne, és a családok nem szakadnának szét kényszerből. Hogy is mondták? Tessék választani!” – fogalmazott Szél Bernadett társelnök.
A szocialista Korózs Lajos a rokkantakat és a szociálisan rászorulókat ért megvonásokat kérte számon. „Van pénz stadionokra, de nincs szociális ellátásra. Van pénz a Várba költözésre, de nincs a várólisták csökkentésére. Van pénz Paks II.-re, de nincs a tanodák finanszírozására” – mondta Korózs Lajos.
A Párbeszéd Magyarországért a Kossuth téren négyszáz kanállal emlékezett meg a nélkülözőkről, minden evőeszköz tízezer szegény embert jelképezett. „Minden második gyermek ma Magyarországon zsíros kenyeret, krumplit és tésztát eszik. Nem jut neki mesekönyv, nem jut neki zöldség, nem jut neki gyümölcs” – így Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke.
A szegénységben élő gyermekek aránya 2010 és 2014 között 38-ról 42 százalékra nőtt, több mint félmillió ember pedig olyan lakásban él, ahol nincs vécé.
