Alaptörvény-ellenesnek bizonyulhat a plakáttörvény

Trükkel és erőből fogadtatta el az Országgyűléssel a kormányoldal a plakátörvényt múlt hét pénteken. A kétharmados passzusokat egy feles többséggel elfogadható, a városképvédelméről szóló jogszabályba írták bele. A Jobbik szerint ez közjogilag érvénytelen, ezért a párt az Alkotmánybíróshoz fordul, ha a köztársasági elnök aláírja a jogszabályt.

„A címét is átírták a javaslatnak, és kibővítették oly módon, hogy ez egy új javaslatnak tekintendő, és ebben a formában, a köztársasági elnök által visszaküldve ezeket a rendelkezéseket nem lehetett volna elfogadni. Ez az egyik probléma. A másik probléma az, hogy gyakorlatilag kétharmados rendelkezéseket egyszerű feles többséggel sikerült elfogadnia az Országgyűlésnek” – mondja Staudt Gábor jobbikos országgyűlési képviselő.

Ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság elé kerüljön a plakáttörvény, ötven országgyűlési képviselő aláírása szüksége. A Jobbikot így az MSZP frakciója segítheti ki. „Én arra kértem az MSZP parlamenti frakcióját, hogy mind az úgynevezett plakáttörvény ügyben, mind a civiltörvény ügyben támogassa az Alkotmánybírósághoz való fordulást. Elképesztő sérelme mind a kettő a magyar jogállamiságnak” – nyilatkozta Botka László, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje.

Az LMP is alaptörvény-ellenesnek tartja a plakáttörvényt, mert az szerintük politikai érdekeket szolgál. „Ebből a törvényből nem derül ki, hogy ki ellenőrzi, hogy mennyi a listaár, hogy ezt a listaárat hogyan állapítják meg, hogy amikor meg van állapítva ez a listaár, ez ugyanúgy vonatkozik-e, ugyanannyi egy listaára egy belvárosi, nagyon népszerű helyen, mint mondjuk egy harmadik számú főúton. Itt semmi nincs tisztázva, itt a jogalkotó semmit nem tudott pontosítani azon kívül, hogy Orbán Viktor ezeket a plakátokat nem szeretné látni továbbra sem” – jelentette ki Ungár Péter, a párt elnökségi tagja.

Az elfogadott törvény az óriásplakátoknál kedvezményhez csak a kormányzati szervek juthatnak, mivel ők közbeszerzésre kötelezettek, a pártok azonban csak úgynevezett listaáron bérelhetnek majd plakáthelyeket – a médiafelületek értékesítőinek ehhez közzé kell tenniük az egy évvel korábbi áraikat, annál sem többet, sem kevesebbet nem kérhetnek majd, annak ellenére, hogy szabad piacról van szó.

A propagandaminiszter helyettese nem tartja furcsának a gyakorlatot. „Érdemes megvizsgálni. A gazdasági életben számos olyan dolog van, amit az előző év december 31-hez igazítanak. Ez egy bevett gyakorlat, talán az árfolyamok esetében is, a tervezhetőséget segíti, én így értelmezem” – mondta Dömötör Csaba parlamenti államtitkár.

A Hír TV által megkérdezett alkotmányjogász szerint alaptörvény-ellenesnek bizonyulhat a plakáttörvény, az egyszerű feles többséggel elfogadott jogszabály ugyanis nem tartalmazhat olyan elemeket, amelyek jóváhagyásához minősített kétharmados felhatalmazás szükséges. „Azokat a szabályokat, amelyeket úgy gondoltak, hogy az előző törvényből kiemelve bele lehet ebbe a városvédelmi koncepcióba szorítani, ez elvben lehetséges, ebben nincs semmi különös. De ha olyan módon szorítják be, hogy kivesznek egy kétharmados rendelkezést és ezt beleszorítják, pusztán a neve változik meg a törvénynek, attól az még nem lesz alkotmányos” – jegyezte meg Lövétei István alkotmányjogász.

Mivel plakáttörvényt egyszer már visszaküldte az Országgyűlésnek a köztársasági elnök, így ezt újra nem teheti meg. Áder János vagy aláírja a jogszabályt, vagy alkotmánybírósági normakontrollt kér. Ha az utóbbi lehetőséget választja, akkor hatályba sem léphet a módosítás.