Néhány nappal ezelőtt Puzsér Róbert nehezményezte, hogy Karácsony Gergely a jelöléséhez a szükséges számúnál jóval nagyobb, mintegy hetvenezer aláíráshoz elegendő mennyiségben kért ki a választási szervektől hitelesített, szigorú elszámolású ajánlásgyűjtő íveket. Időközben, közel egy héttel a minden jelöltet beelőző Tarlós István jelenlegi főpolgármester után, végül Karácsony is leadta a szükséges számú ajánlást. A közös ellenzéki főpolgármester-jelölt pártcsapata mégis folytatta az ajánló támogatások gyűjtését, feltételezhetően a hitelesített választási ajánlásgyűjtő íveken. Kétségtelen, a Tarlós István főpolgármester-jelöltségét támogató Fidesz–KDNP aktivistái is folytatták az aláírások gyűjtését, ám nem a hivatalos ajánlóíveken, hanem saját aláírásgyűjtő íveiken.
A Magyar Hírlap által megkérdezett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a józan ésszel és az ajánlások gyűjtését szabályozó törvények szellemével is ellentétes az, hogy a hírek szerint aránytalanul nagy mennyiségben vett fel ajánlóíveket a balliberális főpolgármester-jelölt stábja. Az ajánlások hivatalos gyűjtése fontos lépése a választási folyamatnak, de a szükséges ajánlások kétszeresével, azaz legfeljebb tíz-tizenkétezer aláírás begyűjtésével biztosítható az adott jelölt indulása – magyarázta Péterfalvi Attila, aki éppen ezért teljesen feleslegesnek tartja a hivatalos ívekre való adatok további gyűjtését azt követően, hogy az aspiráns már leadta a szükséges számú ajánlást. A NAIH elnöke éppen ezért úgy véli, az MSZP-P politikusának utcai aktivistái, más pártokhoz hasonlóan, a saját aláírásgyűjtő íveikkel kellett volna, hogy folytassák a támogató szavazói aláírások gyűjtését. Ugyanakkor Karácsonyék eljárása nem jogszabály-ellenes, mégis észszerűtlen, s a korábbi évek szavazói adatokkal való visszaélései miatt „rossz emlékeket idéz fel”. A Zuschlag János elleni egyik első eljárásban a volt szocialista politikus vallomásában szerepelt, hogy az MSZP lemásolta a 2006-os kopogtatócédulákat – emlékeztetett Péterfalvi Attila, aki a 2010-es esetekről csak azért nem beszél, mert azok még nem évültek el.
Karácsony Gergely minapi törökországi látogatása kapcsán megírtuk, közelebbről nem ismert elektronikus választási kampánysegítő programok magyarországi alkalmazása is felmerült az isztambuli győztes városvezetőt felkereső balliberális politikusban. A Magyar Hírlapnak Péterfalvi Attila ezzel összefüggésben úgy nyilatkozott, ha az európai uniós és a magyar jogszabályi feltételeknek megfelelnek ezek az informatikai eszközök, akkor nincs jogi akadálya az alkalmazásuknak. Ugyanakkor felvetette, a NAIH elnökeként nem tartja jó dolognak a magyar szavazópolgárok személyes, illetve a pártpolitikához kapcsolódó adatainak bármilyen, Magyarországon kívülről érkező eszközökön való feldolgozását vagy tárolását.
Szerinte az a legbiztosabb, ha a magyar polgárok személyes adatai Magyarországon maradnak. A török forrásból beszerzett ismeretlen választási informatikai megoldásokkal összefüggésben az Alapjogokért Központ lapunknak nyilatkozó kutatási igazgatója, Törcsi Péter ugyanakkor azt magyarázta, nemcsak adatvédelmi, de akár nemzetbiztonsági szempontból is aggályos lehet, ha magyar szavazópolgárok adatai külföldi informatikai eszközökre juthatnak, úgy, hogy az érintett magyar magánszemélyek erről nem is tudnak.
Sőt, a Karácsony által magyarországi használatra utalva említett, török választási kampányeszközökkel emellett van egy sokkal nagyobb baj, mégpedig az, hogy valójában hazánkban ma nincs ezekre szükség, mivel minden szükséges eszköz, illetve alkalmazás elérhető és rendelkezésre áll – tette hozzá Törcsi Péter.
