A VOSZ-főtitkár nagyon berágott az ellenzékre
2017. augusztus 3., csütörtök 05:13, frissítve: csütörtök 06:29
Ostoba, harsány bohózatnak tartja az ellenzéki pártok legújabb népszavazási kezdeményezését a VOSZ főtitkára. Dávid Ferencnek nem a december 24-e munkaszüneti nappá tételével van kifogása, hanem azzal, hogy milyen körülmények között születik meg egy ilyen kezdeményezés. „Ha egy picit cinikus lehet, január 1-jén még tíz munkaszüneti nap volt, ha ez most sikerrel jár, akkor már tizenkettő lesz. Én nagyon örülök, hogy a magyar gazdaság olyan erős, hogy a munkaszüneti napok száma évi 20 százalékkal nő; remélem, a jövőben így lesz” – jegyezte meg szarkasztikusan a VOSZ főtitkára.
Termelési értékben egy ilyen munkaszüneti nap 30-50 milliárdos kiesést jelent, jegyezte meg, hozzátéve: természetesen nem ebben fog megrokkanni az ország, ezt mondani demagógia lenne. Szerinte egyébként, ha nem lett volna a nagypéntek körüli cirkusz, akkor a december 24-ről lehetett volna egy értelmes vitát folytatni.
Azt is megjegyezte, a kezdeményezés mögé beállt ellenzéki pártok pedig a butasággal kollaborálnak. „Én egy optimista pali vagyok, azt gondoltam, hogy egy ellenzéki párt, amikor ráfordul egy választási kampányra, abban érdekelt, hogy adóról, járulékról, oktatásról beszéljen; ehelyett kiderül, hogy az itt az őszi nagy téma, hogy gyűjtsük az aláírásokat az utcán, ismerkedünk. […] Azt gondolom, hogy ez nagyon rossz irány” – fogalmazott.
Magánemberként azon a véleményen van, hogy az ellenzéknek inkább arról kellene beszélnie, hogy jövőre – amennyiben nyernek – hogyan képzelik a két szja-kulcsot vagy az áfát, vagy hogy milyen nyugdíjrendszert gondolnak, ehelyett december 24-ről fog szólni az ősz, amely szerinte egyébként lenézése az embereknek.
Az irigységfaktort ne feledjük
A biztosítékot azonban a bérplafon verte ki a VOSZ főtitkáránál. Dávid Ferenc kifejtette, azt szeretné, ha menedzserszemléletű vezetők lennének az állami cégeknél; hogy ezek úgy működjenek, mint egy „klassz” piaci vállalat. Szerinte a bérplafon hatására el fognak menni a jó csúcsvezetők az állami szférából, akik viszont maradnak és nem túl erkölcsösek, pedig ki fogják játszani a másfél milliót – „szolgálatilakás-bérlés, biztosítás, cafeteria, kamatmentes vállalati hitel” – sorolta. A harmadik és legfőbb problémát pedig abban látja, hogy amennyiben a tehetségesek elmennek, akkor a vezetői posztok a politikai pártok kádertemetőjévé válnak.
| Bérplafon |
| Az állami cégvezetők bérét a mindenkori köztársasági elnök illetményében maximálnák. Az erről szóló népszavazási kezdeményezés Vágó Gábor egykori LMP-s politikus nevéhez fűződik. A szignók gyűjtésébe szinte a teljes baloldal beszállt. Az aláírásokat november 21-ig lehet leadni, összesen 200 ezer hiteles szignót kell gyűjteni, hogy kiírják a kérdésben a népszavazást. |
„Olcsó demagógia választási kampányban előállni olyan pártoknak, akik egyébként egymás szagát és színét nem bírják, listában nem tudnak megegyezni. Egymásra talált négy mikro és egy 10 százalék körüli. Ebben van konszenzus, erre játszanak, de szakmai kérdésekről, adó, járulék, oktatás, egészségügy, arról egész ősszel szó nem fog esni, hanem erről az oktondi dologról fognak beszélni” – emelte ki,
Kiemelte, ugyanolyan jóknak kell lenniük az állami vállalati vezetőknek, mint a versenyszférában, ahol a másfél milliót jócskán meghaladó fizetések sem ritkák. Ezért szerinte nem a jövedelmi oldalt kellene feszegetni, hanem a teljesítményi oldalt.
Tekintse meg a teljes beszélgetést:
