A vidéki nagyvárosok tömegközlekedési cégeit is bekebelezné az állam

Tízpercenként jár a 130-as jelzésű busz a pécsi Klinikák megállóig. A városban összesen 220 járművel  szállítják az utasokat a 300 kilométer hosszúságú vonalhálózaton. Jármű van, járművezető azonban csak kevés, az önkormányzat által fenntartott cég már olyanokat is felvenne, akik a buszvezetéshez szükséges jogosítvánnyal sem rendelkeznek.

Az LMP pécsi önkormányzati képviselője szerint azért nincs elég buszsofőr, mert az önkormányzat képtelen emelni a dolgozók fizetését. „A héten tárgyaltam a pécsi közgyűlésen az idei költségvetésről, és egy olyan javaslatot fogalmaztam meg, pontosan a közösségi közlekedés fenntartása érdekében, hogy látva azt, hogy ezt a terhet nem tudja a város bevállalni, forduljon a kormányhoz annak érdekében, hogy teremtse meg a tisztességes finanszírozási feltételeket. De hozzátettem a vitában, rendkívül fontos, hogy Pécs megtartsa a saját kezében a közösségi közlekedést” – nyilatkozta Keresztes László Lóránt önkormányzati képviselő.

Nemcsak Pécsett, más vidéki városok is munkaerőhiánnyal küzdenek. A szegedi, a debreceni és a miskolci önkormányzat emiatt mélyen a zsebébe nyúlt, átlagosan 10 százalékkal adnak többet dolgozóiknak idén.

„A vidéki városokhoz képest Budapest mindig egy jobban fizetett rész, ezért szintén van egy elszívó hatás. Tehát ez azt is mutatja, hogy vidéken általában alacsonyabbak a bérek, Szeged városában egyébként pont az átlagoshoz képest sokkal alacsonyabbak. Nagyon fontos lenne, és például Szegeden a bérmegállapodásban ki is kötöttük, hogyha az állam úgy dönt, hogy segít is, a finanszírozáshoz hozzájárul vagy az állami tulajdonú cégeknél ismert bérmegállapodások születnek, és ehhez forrásokat biztosítana az önkormányzatoknak is, akkor újra kell nyitni a tárgyalásokat – pont annak érdekében, hogy a vidéki városok is megkezdhessék a felzárkóztatást” – mondta Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) elnöke.

Csakhogy a kormány nem az önkormányzatok megsegítésén, hanem inkább államosításon gondolkozik.

„Azoktól a megyei jogú városoktól, Székesfehérvár, Debrecen, Nyíregyháza például, ahol helyi tömegközlekedési vállalat van, fel kell ajánlani a lehetőséget, hogy amennyiben erre igény van, átvesszük ezt. Ezt 2018 után szerintem a kormánynak fel kell újra ajánlania. És ezzel egy nagy tehertől szabadulnak. Az a kérdés, hogy ez nekik mennyire áll érdekükben, mert utána az egész tömegközlekedés-szervezés belekerül egy nagy állami rendszerbe” – nyilatkozta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A kancelláriaminiszter hozzátette: csak abban az esetben veszik át a megyei jogú városoktól a tömegközlekedést, amennyiben az önkormányzat azt igényli.