A vendéglátósok nem kapkodnának a menekültekért

A pécsi főtér Coffee and Wine vendéglőjének üzletágvezetője szerint évek óta gondot jelent a vendéglátásban megfelelő tudású szakembert találni. „Alapvetően olyan emberekre lenne szükség, akik szakmai képzettséggel, illetve értelemszerűen nyelvtudással is rendelkeznek. Nálunk ezért kifejezetten fontos, hogy legálisan itt tartózkodó, munkavállalási engedéllyel rendelkező személyek legyenek, akiket alkalmazunk” – nyilatkozta Győrffy Zoltán.

A Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára a Világgazdaságnak azt mondta, hogy egyebek között a menekültek foglalkoztatása jelenthetné a megoldást a vendéglátóipari vállalkozások számára.

A budapesti Király 100 Gastro Corner vendéglőben majd húsz éve állandó munkaerővel dolgoznak, de sokszor jó volna még néhány szakács, felszolgáló – mondja a tulajdonos. Nem is a mennyiségre, inkább a minőségre panaszkodik, azon pedig a menekültek sem változtatnának. „Nincs annyi menekültstátusú ember Magyarországon, aki gyökeresen meg tudná változtatni a munkaerőhelyzetet. Esetleg a háttérmunkában, ott is kifejezetten a szakmunkát nem igénylő háttérmunkában tudnám elképzelni, hogy menekült jöjjön. De mivel nyelvi, kulturális különbségek vannak, úgy gondolom, lemondanék arról a feszültségről, amely ebből adódik” – fogalmazott Radvánszki Attila tulajdonos.

A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ) ügyvezető elnöke a magyar munkaerőt tartaná meg. „Muszáj tudnia a pincérnek, a szakácsnak, a felszolgálónak beszélgetni a vendégekkel. Ez azt feltételezi, hogy hibátlanul beszél magyarul. Ezért én úgy gondolom, hogy nem biztos, hogy a külföldi vendégmunkás ez esetben megoldást jelent a szakmának. Természetesen tapasztaltuk azt tőlünk nyugatabbra lévő európai országokban, hogy adott esetben szakácsok között feltűnnek szláv szakácsok – fűszeresen, jól főznek, adott esetben egy étteremnek ez lehet jó –, ugyanakkor ők a vendégekkel nem beszélnek, nem kommunikálnak, jellemzően a főnök kiadja nekik a feladatot” – emelte ki Antalffy Gábor ügyvezető elnök.

A KISOSZ már 2010-ben kidolgozott egy négypontos csomagot a magyar vendéglátás fejlesztésének érdekében. Ebben szorgalmazzák az egységes ágazati irányítást, meghatározott árbevétel alatt az egyszerűsített adózást, az adminisztrációik csökkentését, valamint a minőségi szakképzést.