A „Soros-terv” kicsit más, mint amit Orbánék mondanak

Bár a kormánypárti politikusok folyamatosan azt sulykolják, hogy Brüsszel az úgynevezett Soros-tervet hajtja végre, bővebben szinte senki sem fejtette ki, hogy pontosan mit is takar a magyar származású üzletember terve.

„Létezik egy Soros-terv, ami négy pontból áll, eszerint évente be kell hozni egymillió migránst az unióba, mindenkinek kell adni 4,5 millió forint értékű eurót, a bevándorlókat szét kell osztani az unió országai között, és fel kell állítani egy európai bevándorlási ügynökséget” – ismertette Orbán Viktor a nyáron Tusnádfürdőn. A kormányfő a bálványosi szabadegyetemen arról is beszélt, hogy szerinte a jövő évi választások tétje, hogy végre tudják-e hajtani a Soros-tervet, le tudják-e bontani a kerítést.

Ennél bővebben azonban egyik kormánypárti politikus sem fejtette ki, miből is áll a Soros-terv. Németh Szilárd annyival egészítette ki a kormányfőt, hogy a Soros-terv része a kötelező kvóta is, az európai bevándorlási ügynökség pedig „gyakorlatilag egy utazási irodaként működne”. A kvótaper kapcsán is igyekeztek Soros Györgyhöz és az ő tervéhez kapcsolni az Európai Bíróság Magyarországot és a szlovákokat elmarasztaló határozatát. Szijjártó Péter külügyminiszter azt is a Soros-terv részeként emlegette, hogy jogi és pénzügyi fenyegetéssel akarják rávenni az országokat, hogy migránsokat fogadjanak be. Rogán Antal szerint pedig a Soros-terv az, hogy meg kell szüntetni Európa „európai jellegét”, ahogy a miniszter fogalmazott, Sorosék „kevert népességet” akarnak Európában.

Soros György igazi javaslatai

Hivatalosan olyan, hogy a Soros-terv nem létezik, a milliárdos az utóbb években csupán egy hat-, illetve egy hétpontos javaslatcsomagot publikált gazdasági lapokban a menekültválság kezelésére. Kötelező jellegük ezeknek természetesen nincs, senkinek nem kell megfogadnia a tanácsokat.

2015-ben Soros György a Project Syndicate nevű, prágai központú lapban tette közzé cikkét, amelyben hat pontban foglalta össze a javaslatait „A menekültügy újjászervezése” címmel. A felvezetésben többek között arról írt, hogy az EU tagállamai sokszor önzőek, a többi tagállam érdekeivel ellentétesen cselekszenek. Soros szerint a menekültválság kezeléséhez egy egységes európai tervre van szükség. A kormánypárti kommunikáció szinte egyszer sem emlegeti, hogy az „első Soros-tervben” a milliárdos is a menekültek Európán kívüli kezelését javasolta.

Első pontjában Soros azt írta, az EU-nak a közeljövőben legalább évi egymillió menedékkérő befogadására kell berendezkednie a terheket igazságosan elosztva a tagállamok között. A menedékkérőket az első két évben fejenként 15 ezer euróval kell támogatni. Ehhez az unió – AAA státusát felhasználva – hosszú lejáratú kötvényeket bocsáthatna ki, az így elköltött összeg az európai gazdaságnak is lendületet adna. A lehetőségek határain belül mind a menedékkérők, mind a tagállamok preferenciáit figyelembe kell venni – írta Soros.

Másodsorban azt javasolta 2015-ben, hogy az EU élére kell, hogy álljon annak a globális kezdeményezésnek, amelynek célja, hogy Libanonnak, Jordániának és Törökországnak megfelelő segítséget nyújtsanak a három országban tartózkodó összesen négymillió menekült ellátásához. Az oktatással, képzéssel együtt ez évente legalább 5000 euró per fő, azaz összesen 20 milliárd eurót jelent, aminek csupán töredéke áll rendelkezésre. Az uniónak ezzel párhuzamosan kötelezettséget kell vállalnia, hogy évi 8-10 milliárd euróval támogatja a többi „frontline” országot.

Az EU-nak haladéktalanul létre kell hoznia egy közös Menekültügyi és Migrációs Ügynökséget, mivel a 28 függetlenül működő tagállami rendszer nem hangolható össze – javasolta Soros, aki szerint a menedékkérőknek biztonságos útvonalakat kell biztosítani, először Görögországból és Olaszországból azokba a tagállamokba, amelyekbe tartanak. A következő lépés ezeknek az útvonalaknak a „frontline” régiókig való meghosszabbítása lehet. Mindehhez azonban ki kell dolgozni a menedékkérőkre és a migránsokra vonatkozó globális standardokat.

Végül az utolsó pontban kifejtette: az évente több mint egymillió migráns letelepítése érdekében az EU-nak mozgósítania kell az NGO-kat, az egyházakat és a vállalkozásokat is, hogy támogassák az ügyet. Ehhez nem csupán megfelelő finanszírozásra lesz szükség, de a szponzorok és a migránsok összekötéséhez a humán- és IT-kapacitásokat is bővíteni kell.

2016-ban Soros az amerikai Foreign Policy magazinban újabb írást tett közzé a témában. Ebben két alapfelvetést járt körül, egyfelől, hogy a menekültválság csak egy évekig, évtizedekig tartó folyamat kezdete. Emellett szerinte a mostani válság megoldatlansága a szélsőséges eszmék előretörésének kedvez, amelyek végső soron véget is vethetnek az európai projektnek. Ezért az EU jelenlegi, pillanatnyi problémákra adott rögtönzött válaszokból álló menekültpolitikája helyett hétpontos tervet állított össze a milliárdos.

Ezt a cikket is azzal kezdte, hogy az EU-nak és a világ többi részének nagyszámú menekültet kell befogadnia, közvetlenül a frontvonalban lévő országokban kialakított központokból. Ott bírálnák el a kérelmeket, aki pedig nem ezeken a központokon át érkezik Európába, az elveszítené a jogát a menekültstátusra. Soros szerint Európának évi háromszázezer menekültet – tehát nem bevándorlót, hanem üldözöttet – kellene befogadnia, mert ez már elég nagy szám ahhoz, hogy a menekülők esélyt lássanak kérelmük pozitív elbírálására és ne próbáljanak illegálisan eljutni Európába.

Második pontjában Soros arról beszélt, Európának erős határőrizetre van szüksége, hogy az első pont működhessen. „Kevés dolog rémiszti meg jobban a közvéleményt a kaotikus jeleneteknél. A menekültválság képei nagyban befolyásolták a kérdés európai kezelését” – vélekedett az üzletember, aki azt is javasolta, hogy a káosz felszámolásának részeként forrásokat kell biztosítani a görögországi és olaszországi szükségtáborok feljavítására is, emellett cselekvőképes, összeurópai határőrizeti szervet is létre kell hozni.

A válság kezelésére Soros szerint megfelelő pénzügyi keretrendszert kell teremteni, mert rendkívül rövidlátó döntés volt, hogy 2014-ben a tagállamok teljes GDP-nek 1,23 százalékában határozták meg az EU költségvetésének felső limitjét. Így a menekültválság kezelését csak ad hoc pénzügyi támogatásokkal tudják megoldani. A migrációs válság kezelése évi 30 milliárd euróba kerülhet, de ez megtérülő befektetés: A Bertelsmann Alapítvány becslése szerint a schengeni rendszer feladása évi 47-140 milliárd eurónyi GDP-kiesést okozhat. A pénzt európai adókból gyűjtenék be.

A menekültkérelmeket pedig egységes rendben kell elbírálni a milliárdos javaslata szerint, a Dublin III-as rendelet felett eljárt az idő – jelentette ki. A rendszer szerint a menekültkérelmeket abban az EU-tagállamban kell elbírálnia a helyi hatóságoknak, ahol egy menedékkérő először az EU területére lépett, és minden felelősség is azé az országé. Ehelyett egységes rendszer kell, ahol nem nemzeti, hanem EU-s szervezetek döntenek a menekültkérelmekről, így azok elbírálása nem a nemzetállamokon múlna, cserébe a felelősség sem csupán rájuk hárulna – írta Soros.

Azt is javasolta, hogy egyetértésen alapuló összeurópai rendszert kell kidolgozni a menekültek elhelyezésére. Enélkül az előző pont nem is működhetne. A jelenlegi kötelező kvótarendszer kontraproduktív: jelentős ellenállást vált ki több tagországban is, amelyeket rákényszerítenek olyan menekültek befogadására, akiknek amúgy eszükben sem volna oda menni. Ehelyett önkéntes alapon kell működtetni a rendszert, hogy a menekültek is oda kerülhessenek, ahova mennének is.

Az EU-nak és a nemzetközi közösségnek sokkal bőkezűbben kellene támogatnia a konfliktusövezetekkel szomszédos befogadó államokat – áll a hatodik pontban. Ezekben az országokban a töredékét is elég lenne elkölteni annak, amit most az EU a saját határain tervez elkölteni menekültközpontokra. Ugyanakkor helytelen az az európai ötlet, ami a gazdasági segélyek utalását a menekültek és vándorlók feltartásához kötné: ez egyrészt szembemegy a segélyezés alapgondolatával, másrészt értelmetlen is, mert éppen ezekből a segélyekből lehetne javítani azon a helyzeten, ami a vándorlás alapvető kiváltó oka.

Végül Soros szerint a gazdasági bevándorlókkal is kezdeni kell valamit: a gazdasági bevándorlás sem szükségszerűen rossz véleménye szerint. Ugyan most a nagyszámú menekült miatt telítődött a felvevőpiac, de ha a menekültválság kezelését sikerül mederbe terelni, akkor újra be lehet fogadni gazdasági bevándorlókat, akikre igen is szükség van a demográfiai okokból kimerülő európai munkaerőpiacon.