A posta után bármelyik állami cég titkolózhat
Titokban elköltött milliók a nyár fővárosában, Siófokon még az előző önkormányzati vezetés idején: nemcsak nyáron, ősszel és télen is reklámozták a strandot. A város egykori fideszes vezetése megpróbálta ellehetetleníteni az információszerzést ám végül nyilvánosságra kerültek a Balaton-parti Kft. működésének visszásságai.
Ha a 2017-es költségvetési költségvetési törvényhez benyújtott jogszabálycsomagot a parlament elfogadja, akkor az egyik paragrafus szerint a jövőben minden állami tulajdonú cég gazdálkodását titkosítani lehet, így az önkormányzati cégekét is, csupán üzleti érdekekre hivatkozva. A kormányszóvivő szerint a postatörvény volt a próba. „Az a szerencsés helyzet van, hogy a nemrégiben elfogadott postatörvény kapcsán van egy világos etalonja annak, hogy hol húzódnak, hol húzódhatnak a határai a megismerhető, illetve üzleti szempontból védendő információknak” – jelentette ki Kovács Zoltán.
A közkiadások átláthatóságáért küzdő szervezet szerint azonban ha csak az üzleti adatokról lenne szó, akkor nem kellene törvényt módosítani, indokolt esetben ugyanis eddig is volt lehetőség egyes adatok titkosítására. „A költségvetési törvénytervezetbe beépített módosítás azt mondja ki, hogy a köztulajdonban álló gazdálkodó szervezetek hivatkozhatnak az üzleti titkaik védelmére sokkal szélesebb körben, mint ahogy eddig megtehették. Az önkormányzati cégekre is vonatkozik ez a titkosítás” – hívta fel a figyelmet a Transparency International Magyarország jogi vezetője, Ligeti Miklós.
A Liberálisok szerint ráadásul egyes esetekben üzleti érdekekkel nem is indokolható a titkosítás, ilyen például a nemzeti közműszolgáltató is, amelynek a lakossági piacon nincs versenytársa. „Egy sor olyan állami vállalat van, amely valójában nem a versenypiacon működik, nincs versenytársa, monopolhelyzetben van. Tehát teljes mértékben indokolatlan az, hogy a gazdálkodással való nyilvános elszámolást ilyen módon korlátozza a kormány” – mondta Bodnár Zoltán, az MLP szóvivője.
A Jobbik szerint a kormány szürreális döntéseinek csak a fantázia szabhat határt. „Talán eljuthatunk odáig is, hogy már titkos közbeszerzések korát fogjuk élni. Amikor egy-egy közbeszerzés abszolút titkos lesz, tehát azt sem lehet megtudni, hogy mire írták ki, azt sem, hogy ki indult rajta, azt sem, hogy ki nyerte, és azt sem, hogy mennyit” – fogalmazott a Jobbik országgyűlési képviselője, Szilágyi György.
A Demokratikus Koalíció szerint a kormány úgy titkolózik, mint egy bűnöző a hatóságok elől. „Az Orbán-kormány nemcsak lopni szeret, hanem titkolózni is szeret a lopásai kapcsán” – fogalmaztak. A Gyurcsány-párt szerint csak a módszereken változtat néha a kabinet. „Nincsen rendben, hogy Orbánék megpróbálják elbújtatni a közpénzt. Akár alapítványokban, akár állami cégekben, az pedig egészen nincsen rendben, hogy erre mondvacsinált indokokat használnak” – mondta Molnár Csaba, a DK alelnöke.
A szocialisták szerint is egyértelmű a helyzet. A párt elnöke szerint a titkosítással a kormány csak a nyomokat akarja elrejteni. Tóbiás József emlékeztetett arra, hogy képviselőtársa, Tóth Bertalan ötvenhárom ügyben élt közérdekűadat-igényléssel. „Akár a posta, akár a Met ügyében lehetetlenné válik, hogy hozzáférhessen közérdekű adatokhoz, hiszen olyan jogszabályt kívánnak elfogadni, amely titkosítaná ez adatok megismerhetőségét. Azt követeljük, hogy Áder János köztársasági elnök semmilyen körülmények között ne írja alá ezt a jogszabályt” – közölte Tóbiás József.
A jövő évi költségvetési törvényt megalapozó jogszabálycsomagot a tavaszi ülésszak végén, június 10-e környékén fogadhatja el az Országgyűlés.
