„A mostani kormány is hibás a felelősségre vonás elmaradásában”

Máig vitás, pontosan hányan haltak meg a salgótarjáni sortűzben. Az eleve meghamisított korabeli nyilvántartások sokáig titkosak voltak, és a valódi áldozatoknak csupán a töredékét rögzítették. Az  Országgyűlés elnöke is arról beszélt egy balassagyarmati rendezvényen, hogy a kommunista bűnök egy része máig feltáratlan.

„Az ország kommunista eladósítói 1990-ben nem számonkérésben, hanem a diktatúrában megszerzett gazdasági és kulturális pozícióiknak és befolyásuk átmentésének lehetőségében részesültek. Mai napig nem tudjuk pontosan, hogy kinek az utasítására, és érdekében cselekedtek” – mondta Kövér László.

A mostani kormánypárt is hibás abban, hogy nem történt felelősségre vonás. Ezt állítja az egykori salgótarjáni munkástanács elnök-helyettesének fia. Paulina László szerint lett volna lehetőség rá, hogy felfedjék az ügynökaktákat, és megbüntessék a kommunista bűnök elkövetőit, ám a kilencvenes évek elején egyetlen politikai pártnak sem állt ez érdekében.

„Cinkosok. Annak idején, amikor a számonkérési törvény, a Zétényi–Takács törvény elmeszelődött, akkor nagy csend volt, különféle álérvek hangzottak el, hogy milyen jó ez, hogy nem sikerült, aztán, Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság volt elnökét jutalmul egy köztársasági elnöki címmel jutalmazták” – mondta Paulina László.

Salgótarjánban alig voltak forradalmi események 1956-ban. Ezért volt váratlan, hogy két munkásvezetőt letartóztattak december 8-án. A pártszékház előtt összegyűlt tömeg őket akarta kiszabadítani, amikor eldördült a sortűz.

„Higgyék el nekem, hogy amikor erre a térre én rálépek, engem egy olyan érzés fog el, hogy remeg mindenem, mert azt látom, hogy valakire rálépek, egy élő sebesültre vagy egy halottra. Ezt az ember emlékezetéből kitörölni nem lehet” – mondta Bérczesi Mihály, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének Nógrád megyei elnöke.

Salgótarján szocialista polgármestere, Fekete Zsolt, bár megjelent, beszédet nem mondott a megemlékezésen.