Magyarország a legnagyobb barátja a régióban - más kutatásokból ez jól látható - Németországnak
– állítja a Nézőpont Intézet reprezentatív felmérése, mely szerint a megkérdezettek 56 százalékának jó véleménye van Németországról, 62 százalék pedig azt válaszolta, hogy jók a magyar-német kapcsolatok. Mráz Ágoston azt mondta: Magyarország elkötelezett híve, támogatója a németeknek, de a kapcsolatokat a migráció az elmúlt években megnehezítette.
Én azt gondolom, hogy 2018. végén, ami történt Németországban, a CDU-ban, az, hogy a migrációról újra beszélni fog a CDU és újra gondolja a pozícióját, ez megadja azt az esélyt, hogy a 2019-es év jobban sikerüljön a német-magyar kapcsolatok szempontjából, mint a '18-as, vagy az azt megelőzőek
– állítja a Nézópont Intézet igazgatója.
A megkérdezettek 42 százaléka szerint a gazdasági kapcsolatok kölcsönösen előnyösek a két országnak. 2016-ban az összes magyarországi tőkebefektetés 29 százaléka Németországból jött, ez 22 milliárd euró volt. A kereskedelmi forgalom több mint negyede szintén Németországból érkezett. Magyarországon 4000 német cég működik, akik 200 ezer magyart foglalkoztatnak.
Azt lehet látni, hogy a politikai kapcsolatok terén van még hova fejlődnünk. Itt az embereknek a négytizede mondta azt, hogy jó és négytizede mondta azt, hogy nem túl jó a két ország közötti politikai kapcsolat. Viszont a gazdaság területén már kétharmad fölé ment azoknak az aránya - kétharmad alatt volt - akik úgy vélekedtek, hogy ez a bilaterális kapcsolat, gazdasági területen jól működik
– állítja Nagy Dániel a Nézőpont Intézet vezető kutatója.
A volt Emberi Erőforrás miniszter szerint a politikai nézeteltérések meglesznek a két ország között a migrációhoz való hozzáállás miatt. Balog Zoltán úgy fogalmazott: a magyarok eddig is és ezután is radikálisan nemet mondanak a bevándorlásra.
A konszenzus abban tud lenni, hogy Nyugat-Európa elfogadja - most Brüsszelről nem is beszélek -, elfogadja azt, hogy Közép-Európa ebben az ügyben egy más úton megy. És innen jussunk el a szolidaritás kérdéséhez. Nem az a szolidaritás, hogy akkor majd mi is befogadunk ennyit, meg annyit, meg amannyit - de nem annyit, amennyit ők akarnak, de azért többet, mint amit mi akarunk -, hanem a szolidaritásnak más formáit kell megtalálni
– mondta a Magyarországért Alapítvány képviseletében Balog Zoltán.
Balog Zoltán hozzátette: ebben nagyon jó együttműködések vannak kialakulóban. Példaként említette azt a vízügyi megállapodást a német kormánnyal, amellyel az afrikai országok vízügyi problémáin segítenének közösen. Ehhez a magyar kormány háromszáz millió euróval járult hozzá.
