A magyarok fele szerint rossz ötlet a határzár

A Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) egy az amerikai Republikánus Párthoz közel álló szervezet. Alapítását Ronald Reagan 1983-as beszéde inspirálta, amelyben az elnök arról beszélt, hogy az amerikaiaknak segíteniük kell más országokban a demokratikus intézmények kiépítését. Az IRI egyik finanszírozója az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID), elnöke 1993 óta John McCain republikánus szenátor.

Nagyon félünk az elszegényedéstől

Márciusban az IRI mind a négy visegrádi országban közvélemény-kutatást rendelt helyi kutatóintézetektől, Magyarországon az Ipsostól, ezek eredményeit nemrég publikálták, a teljes, angol nyelvű jelentés itt érhető el. Ebből kiderült, a magyar válaszolók közül csak igen kevesen tartják az ország elsőrendű problémának a bevándorlást vagy a terrorizmust, szemben az elszegényedéssel és a korrupcióval. Magyarország szempontjából a határvédelmet csak 4, a terrorizmust csak 2 százalék gondolta a legnagyobb fenyegetésnek. 28 százalék nevezte meg viszont a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenséget, 15 százalék a korrupciót mint „az országot legsúlyosabban érintő problémát”.

A négy visegrádi ország közül Magyarországon aggódnak a legtöbben a szegénység miatt – azt, hogy az anyagi biztonságunkat féltjük leginkább, jól mutatja az is, hogy az unió legnagyobb pozitívumának a magyarok a többi válaszolót megelőzve, 50 százalékban a pénzosztást nevezték legfontosabbnak. A szegénységet még a második Szlovákiában is csak 17, Lengyelországban 14, Csehországban csak 10 százalék nevezte a legsúlyosabb kérdésnek. A korrupció miatt azonban a cseh és a szlovák állampolgárok jobban aggódnak nálunk, a két országban 16 és 17 százalék ezt tartja a legnagyobb gondnak. Magyarországon viszont a többieknél nagyobb gondot jelent az egészségügy állapota, 12 százalék szerint ez ma a legégetőbb probléma.

Láthatóan a visegrádi államok egészen máshogy ítélik meg magukat, mint a Nyugat-Európai államokat: egész Európára vonatkozóan már a legtöbben a terrorizmust és a migrációt nevezték meg a legfőbb kihívásként, a szegénység csak a harmadik helyre került a kérdésre adott válaszokban. Ugyanez látszik akkor, amikor tagállami és uniós szinten kérdezték az embereket arról, változásra vagy stabilitásra van szükség: országos szinten a magyarok szűk többsége szerint változás kell, Európára vonatkozóan a többség a stabilitásra voksolt.

Meglepő az is, hogy a magyarok szűk többsége, 51 százaléka mondta azt, hogy a határok lezárása rossz ötlet, mivel egyetlen tagország sem képes megoldani önmagában a migrációs válságot. A többi országban Magyarországnál nagyobb arányban mondták azt, hogy az államhatárok lezárása helyett közös uniós megoldásra van szükség.

A nemzeti konzultáción más jött ki

A felmérés eléggé ellentmond annak a kormányzati narratívának, miszerint a kormány határpolitikáját a lakosság elsöprő többsége támogatja. A héten Orbán Viktor a nemzeti konzultáció eredményei – amelyek egyébként még nem nyilvánosak – kapcsán állította azt a parlamentben, hogy a magyar emberek Brüsszel helyett mellette állnak például a bevándorlás kérdésében.

Nem ez az első eset, hogy uniós szintű kutatások ellentmondanak a nemzeti konzultációk vagy a kormányhoz közeli közvélemény-kutatók eredményeinek. 2015-ben például az Eurobarométer felmérésből az derült ki, hogy Magyarországon körülbelül 55 százalék nem ellenzi a menekültek kötelező kvóták szerinti elosztását. Válaszul a Századvég közölt olyan felmérést, amely szerint valójában 65 százalék ellenzi a kötelező befogadást, és az Eurobarométer eredménye irreleváns, mivel csak a háborús menekültek befogadására kérdezett rá, nem a menedékkérők kvóták szerinti elosztására, ami valójában a kvótarendszer lényege.

Azonban a Századvég logikájával a nemzeti konzultáció eredményeit még kevésbé lehet komolyan venni. A legutóbbi konzultáció állító kérdései közt például arról kérdezte az állampolgárokat, mi a véleményük arról, hogy „Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat engedjük be”. Ez az állítás tényszerűen nem igaz: a menekültkvóták során nem illegális bevándorlókat, hanem olyan migránsokat osztanának szét az országok között, akik – az ENSZ menekültügyi rendelkezése alapján – legális menedékkérelmet nyújtottak be. Őket nem letelepítenék, hanem az egyes tagállamoknak kellene lefolytatni a menekültügyi eljárást. Az pláne nem mondható el, hogy „Brüsszel” ellene lenne a határ ellenőrzésének – az EU többször deklarált célja a szabályozatlan migráció megakadályozása, elég csak arra gondolni, hogy a szerb–magyar határon az EU által küldött határőrök is dolgoznak.

Szlovákiában népszerű Putyin

A márciusi IRI–Ipsos-felmérés alapján a magyarok nagyobb része szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban. 74 százalék szerint a fiatalok nem számíthatnak jobb jövőre – nálunk egy kicsivel pesszimistábbak a lengyelek, Csehország és Szlovákia jóval kevésbé, bár a többség itt is borúlátó. Csehországon kívül a visegrádi országokban többen gondolják úgy, hogy változásra van szükség Magyarországon 49:46 százalék volt az arány, Csehországban viszont 60:39 százalék a változást akarók és elutasítók aránya. A változást akarók közül Magyarországon 39 százalék szerint elegendő a kormányváltás, 38 százalék szerint viszont alkotmányos, rendszerszintű változásra lenne szükség.

A felmérés vizsgálta az EU-hoz, a NATO-hoz és Oroszországhoz fűződő viszonyt is, beleértve azt is, mekkora hatása van az orosz propagandának. Utóbbi kérdésben a négy országban hasonló válaszok születtek: viszonylag kevesen tájékozódnak rendszeresen „alternatív hírforrásokból”, a legtöbben azért, hogy más álláspontokat is megismerjenek. A többség ugyanakkor nem tartja túlságosan problémásnak, ha az orosz szolgálatok „alternatív hírekkel” igyekeznek befolyásolni a közvéleményt, vagy nem is tartják igaznak ezt a vádat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök megítélése a felmérés szerint Magyarországon eléggé negatív: csak 18 százalék gondolja úgy, hogy „a hagyományos európai értékek” őrizője, a többség szerint cinikus, vagy az európai értékekkel szemben áll. Az orosz államfő – kevéssé meglepő módon – Lengyelországban a legkevésbé népszerű, Szlovákiában viszont 41 százalék értékeli pozitívan a politikáját. Hasonlók voltak a válaszok, amikor azt kérdezték az emberektől, mely hatalmakkal kellene szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. Magyarországon 61 százalék ért egyet azzal, hogy az EU-val kellene, Oroszországhoz csak 27 százalék közeledne. Az orosz közeledés ugyancsak Szlovákiában a legnépszerűbb, de itt is 63 százalék közeledne az EU-hoz is. Kevésbé jó viszont a NATO megítélése: Magyarországon 41 százalék szerint eljárt az idő a szövetség felett, Szlovákiában és Csehországban pedig 50-53 százalék gondolja így.