A magyar „haveri kapitalizmust” elemezték

„Haveri kapitalizmus” – ezzel a kifejezéssel jellemezte a korrupció magyarországi helyzetét Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a korrupcióellenes világnapon. A rendezvényen részt vett Colleen Bell amerikai nagykövet is, aki bírálta azt a gyakorlatot, hogy Magyarországon a politikusok rokonai is indulhatnak közbeszerzési pályázaton – és hogy ezt a jelenséget az új közbeszerzési törvény módosítása még támogatja is.

„Az amerikai cégektől nem lehet elvárni, hogy olyan közbeszerzési pályázaton induljanak, amelyen elindul egy döntéshozó rokonának a tulajdonában lévő cég is. Ezért tilos ez a gyakorlat számos országban” – fejtette ki Colleen Bell.

A törvénymódosítást Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója is aggályosnak találta – Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára viszont védelmébe vette a jogszabályt. „Mi azt gondoljuk, hogy csak azért, mert valaki úgy dönt, hogy politikusi létre adja a fejét, azért vele rokoni szálban lévő embereket nem lehet kizárni a közbeszerzésekből” – fogalmazott Csepreghy.

A politikus újságírói kérdésre elárulta: Magyarországnak sikerült megállapodnia Norvégiával a skandináv állam által nyújtott támogatások ügyében. Korábban azért álltak le a kifizetések, mert a kormány hatósági vizsgálatokat kezdeményezett a Norvég Alapból támogatott, a kabinettel szemben sokszor kritikus civil szervezetek ellen, a norvég vezetést pedig azzal vádolta, hogy bele akar szólni a magyar belpolitikába.