A magánellátásra teheti a hangsúlyt a Fidesz a választások után
2017. augusztus 31., csütörtök 19:42, frissítve: csütörtök 23:05
Hiába ismerte el az államtitkár, hogy még mindig kevés pénz jut az egészségügyre, az ágazat szereplői hosszan sorolták a meglévő problémákat. Az MTA mérései szerint az elmúlt tíz évben milliárdokat vettek ki a rendszerből, nem csoda, hogy tavaly óta a magyar emberek többsége úgy érzi: a kórházak és orvosi rendelők válsága az ország legsúlyosabb problémája.
„Tragikus a helyzetünk. Tehát ennél gyengébb jelzőt nem is lehet alkalmazni, még a 2000-es évek közepén Magyarország ebben a rangsorban a 35. volt, most már a 69. Eközben azt látjuk, hogy a 2010-es évek elejétől az összes többi visegrádi ország javított a helyzetén, volt egy pici romlás a válság idején, de javított a helyzetén, viszont Magyarországé romlott. Rosszabb helyen állunk ebből a szempontból, mint Bulgária és Románia” – mondta Orosz Éva, az MTA doktora.
Az államtitkár az elődökre mutogat, szerinte többéves adósságot kell rendezniük, ami nem megy egyik pillanatról a másikra.
„Nem mondhatjuk, hogy a bérek nem növekszenek, de a kamarák jól artikulálják, hogy viszont így, hogy mindenki emelkedik, ez a fajta törekvésünk részben elvesztette a talaját. Ebben nyilván van teendő, de azért azt mégiscsak fontos elmondani, hogy ez a folyamat, ez elindult, és tartani is fog a következő két évben, hogy lesznek-e benne korrekciók, nyilván majd ezt az idő eldönti, én azt gondolom, hogy pont a bérkiáramlások miatt szeptember hónapban újra le kell, hogy üljünk az érdekvédőkkel. Ez nem kerülhető meg” – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár.
Azt a szakemberek is elismerik, hogy a béremelések és a kórházi adósságok konszolidációja pluszpénzt jelent az ágazat számára, de a pótlásokat megkésettnek, a reformokat pedig átgondolatlannak tartják.
Az alapellátás továbbra is rosszul működik, kevés az orvos, aki maradt, az pedig túl sokat vállal. A Semmelweis Egyetem egészségügyi közgazdásza szerint a krízis a magánpraxisok malmára hajtja a vizet.
„Hogy jövőre milyen egészségügyi rendszer várható, az nyilvánvaló, hogy a választások eredményétől függ, de sajnos jönnek olyan hírek, mintha a kormányzat a magánegészségügyi ellátásnak nagyobb teret adna, akár a biztosítói vonalon, akár a szolgáltatói oldalon, ez kedvezőtlen jel mindazok számára, akik a közszolgáltatás megerősítésén dolgoznak” – így Sinkó Eszter, az SE EMK főigazgató-helyettese.
A magánrendeléseknél ráadásul nincs egységes jogi és minőségbiztosítási szabályozás, de sokan nem is engedhetik meg maguknak, hogy fizessenek az orvosi ellátásért.
