„A diktatúrába buta emberek kellenek, úgyhogy nem…”

Az Engame Akadémia alternatív oktatási központként működik és külföldi egyetemekre jelentkező diákok felkészítésével foglalkozik. Az év elején 500 fiatalt kérdeztek meg, köztük jelenleg is külföldön tanuló és már végzett diákokat is. A standard kérdések mellett több diákkal mélyinterjút is készítettek, és felhasználtak a KSH-tól és külföldi kutatóintézetektől származó adatokat is ez. Utóbbiak alapján, írja a tanulmány, megállapítható, hogy jelenleg több mint 10 ezer magyar tanul külföldi egyetemen (ebben a számban csak a teljes egyetemi képzésben lévő diákok vannak benne, azok, akik másfajta, nem egyetemi szintű szakképzésben vesznek részt, nincsenek).

A legnépszerűbb továbbtanulási célország Ausztria, ezt követi Németország és az Egyesült Királyság.  Az EU-n kívüli országok közül az Egyesült Államok és Svájc került be a legnépszerűbb célországok közé. A tanulmány szerint a legtöbb célországban 5-15 százalékkal növekedett a magyar diákok száma az elmúlt pár évben.

„A diktatúrába buta emberek kellenek”

Hogy miért tanulnak magyar fiatalok külföldi egyetemeken? A kutatás szerint legtöbbször azért, hogy utána külföldön dolgozhassanak, a második leggyakoribb válasz viszont az, hogy a hazai politikai helyzet miatt. Arra a kérdésre, hogy miért tanulnának külföldön, a válaszolók 42 százaléka válaszolta, hogy azért, mert kint jobb munkalehetőségek várnak rájuk. 34 százaléknyian válaszolták azt, hogy a magyarországi politikai-társadalmi helyzet miatt költöznének el, 33 százalék a magyar oktatás színvonalával volt elégedetlen.

„Nem tudnék itthon egyetemre járni, az biztos, hogy nem tudnék. Alapból is, ami itthon történik a politikában, és teljesen lerombolják az oktatást, mert a diktatúrába buta emberek kellenek, úgyhogy nem… el akartam menekülni, úgyhogy meg is tettem” – fogalmazott például egy, az Egyesült Királyságban tanuló matematika szakos diák.

A fenti kérdésre adott válaszokból önmagában nem derül ki, hogy külföldi vagy magyar álláslehetőségeket remélnek-e a külföldi diplomától. Más válaszok alapján viszont úgy tűnik, a legtöbb kint tanuló diák még egy darabig biztosan kint vállalna munkát. Arra a kérdésre, hogy szeretnének-e újra Magyarországra költözni, csak 6 százalék válaszolta azt, hogy két éven belül, vagy a diploma megszerzése után visszaköltöznének. 11 százalék mondta azt, hogy csak később jönne vissza, 25 százalék még nem tudja, mikor települne haza. A válaszolók 29 százaléka viszont azt mondta, egyáltalán nem tervez visszatérni Magyarországra.

Jobb gyakorlati oktatás

Méhes Zsófia, az Engame Akadémia kommunikációs vezetője szerint a diákok igényeit gyakran nem tudja teljesíteni a magyar felsőoktatási rendszer. „A legtöbb magyar diák a (világranglista – a szerk.) top 200 egyetem valamelyikébe jelentkezik, míg az egyetemi ranglistákon a magyar egyetemek a 600. hely környékén találhatók. Érthető, hogy sokan elégedetlenek az itthon megszerezhető oktatással” – mondta. A Times ranglistáján a magyar egyetemek közül a CEU érte el a legjobb, 300. helyet. Az 500. hely környékén végzett a SOTE, az ELTE és a BME pedig a 600. hely körül.

Mint mondta, külföldi egyetemeken a legtöbben a társadalomtudományos, közgazdász és mérnöki képzésekre jelentkeznek Magyarországról. „Utóbbi fő oka az, hogy a nyugati egyetemeken a magyar intézményekhez képest rendkívül színvonalasan felszerelt laborokban, műhelyekben gyakorolhatnak a diákok. Egy-egy amerikai és brit topegyetemnek akkora a költségvetése, mint az egész magyar felsőoktatásnak együttvéve, így a diákoknak rendkívül színvonalas gyakorlati tanulásra van lehetőségük.”

Kevésbé népszerűek a külföldi orvosképzések. Méhes Zsófia szerint ennek oka, hogy a magyar orvosképzés külföldön elég elismert, az itthon végzett orvosok könnyen találnak munkát külföldön is. Emellett a nyugati orvosi egyetemekre elég nehéz bekerülni, és általában itt a legmagasabbak a tandíjak is. Az orvosképzések mellett kevésbé népszerűek a külföldi bölcsész- és tanárképzések.

A család és a barátok miatt maradnának

A felmérés szerint egyébként az anyagiak kevésbé jelentenek akadályt a kint tanuláshoz. A legtöbb diák már az egyetem alatt munkát vállal, és sokan számíthatnak a családjuk támogatására, esetleg ösztöndíjakra. A bonyolult felvételi folyamat azonban sokakat elriaszt. „Az a tendencia biztos, hogy többen tanulnának kint, mint ahányan tényleg eljutnak idáig. Már felmérések szerint a gimnáziumi osztályoknak fele szeretne legalább egy ideig külföldön tanulni, Azonban a felvételizésre igen sok energiát kell fordítani, ami miatt sokan meggondolják magukat. A felvételi folyamat a nyugati egyetemeken teljesen más, mint nálunk. Nem elég a jó érettségi, emellett motivációs levelet is kell írni, sok helyen kérnek személyes vagy Skype-os interjút” – mondta. Emiatt a budapesti diákok felülreprezentáltak a külföldön tanulók között, hiszen a fővárosban több, a jelentkezést segítő szervezet (mint amilyen az Engame) működik, míg a vidéki diákoknak többnyire maguknak kell utánajárnia a felvételi folyamatának.

A kutatás részletesen foglalkozott azzal, mi szól a kinti diákok szerint a hazaköltözés vagy a kint maradás mellett. „A hazaköltözés mellett leginkább csak érzelmi tényezőket említettek a válaszolók: a barátok, a család, az ismerős kultúra sokaknak hiányzik külföldön. A kint maradás mellett szól viszont csaknem minden anyagi jellegű érv: a kint maradás mellett a legtöbben olyasmiket említettek, mint a magasabb fizetés, a karrier, az életszínvonal” – mondta Méhes Zsófia.

Hozzátette, egyébként egy pályakezdő nem feltétlenül él jobban Nyugat-Európában, mint itthon, a magasabb költségek miatt. A munkahelyi előmenetelt, későbbi béremelés esélyét viszont sokkal magasabbnak látják a fiatalok külföldön. Akik egyébként nem is elsősorban a magasabb bér miatt vállalnának szívesen külföldön munkát: a versenyképes fizetés csak az ötödik legfontosabb szempont volt a válaszokban, azt megelőzte a jó munkahelyi hangulat, a kreatív, változatos munka és a szakmai előmenetel.

Nem félnek a terrorizmustól

Méhes Zsófia szerint a diákok válaszaiban nem igazán jelent meg például a közbiztonság hiánya, a terrorizmustól való félelem mint visszahúzó erő. „A mélyinterjúkban a Nyugat-Európában tanuló diákok említették, hogy a szüleik a terrortámadások hírei hallatán aggódnak a biztonságuk miatt, ők viszont különösebben nem érzik magukat veszélyeztetve” – mondta. Szintén kevesen panaszkodtak diszkriminációra, vagy arra, hogy nehezen tudnak beilleszkedni. A beilleszkedés főleg a multikulturálisabb egyetemek hallgatói számára nem volt nehéz, ahol rajtuk kívül is sok a külföldi diák.

A kint tanuló diákok között megosztó téma a családalapítás. Sokan tervezik azt, hogy több éves külföldi munka után már Magyarországon vállalnának gyereket. „Ha lesznek babyjeim, akkor az elég nagy segítség lenne, ha otthon lennék és mondjuk a családomra tudnék ebben támaszkodni” – válaszolta például egy Hollandiában tanuló diák. Mások viszont a magyar környezetet kevésbé tartják alkalmasnak a gyerekvállalásra. „Mivel a közeljövőben családot tervezünk, így az egészségügy és az oktatás színvonala, a családbarát környezet a legfontosabb, amiért külföldön szeretnénk élni. Nem biztos, hogy számszerűsítve többet keresünk itt, de Dániában már a terhességtől kezdve olyan környezet vesz körül minket és a leendő gyerekünket, ami összehasonlíthatatlan a magyarországival” – írta egy anonim kitöltő.

Az Engame nem vizsgálta, hányan alapítanának külföldön családot, de egy márciusban közzétett felmérés szerint ez a jelenség igen gyakori. A KSH és a fővárosi kormányhivatal adatai szerint 2010 és 2016 között összesen mintegy 78 ezer gyermek hazai anyakönyvezését kérték magyar állampolgárságú szüleik, azaz minden hatodik magyar gyermek külföldön születik. A valós szám ráadásul ennél magasabb is lehet, hiszen ebben a nyilvántartásban nincsenek benne azok a családok, melyek végleg külföldön kívánnak letelepedni, ezért eleve külföldön anyakönyvezték a gyermeküket.

Y generációsítani kéne a munkahelyeket

Az Engame a tanulmány végén javaslatokat is tett a magyarországi cégeknek, hogy hogyan tartsák itthon a már külföldön tanuló diákokat. Javasolják például, hogy hirdessenek minél több nyári szakmai gyakorlatot, mivel a nyarakat gyakran töltik Magyarországon a kint tanuló diákok. Problémának tartják azt is, hogy sok magyar cég rendkívül diplomafókuszú, azaz rugalmatlanok abban, milyen végzettségű alkalmazottat vesznek fel. „Azt javasoljuk a hazai cégeknek, hogy ismerjék meg jobban, hogy az egyes, nem közvetlenül a területükhöz kapcsolódó egyetemi képzések milyen tudással és készségekkel ruházzák fel a fiatal álláskeresőket. És ne csak marketing szakon végzett fiatalokat keressenek a marketinges pozíciókra” – írják.

Mivel külföldön sokan remélnek rugalmasabb és kreatívabb munkahelyet, ezért az Engame szerint fontos „a munkakörnyezet Y generációsítása” is. A fiatalabb generáció gyakoribb munkahelyváltásokra számít, fontos számukra „a szakértelem, a pörgős, kreatív feladatok, a csoportmunka és az azzal járó kooperáció. Igényük van a visszajelzésre, a személyes odafigyelésre és a coachingra. Szeretik a rugalmas munkát, a work-life balance alapvető igény számukra.”

Méhes Zsófia elmondása szerint viszonylag ritka az, hogy a munkavállalók csak külföldi, vagy csak magyar munkahelyet keresnek, ehelyett általában mindkét lehetőséget nyitva tartják. A magyar munkaadók tehát felvehetik a versenyt (különösen, mivel a fizetés mennyisége másodlagos szempont), ha képesek a fenti igényeket kielégíteni.