A „közmunka kényelmes világa” bajba sodorta az almatermelőket

Poór Miklós több, mint húsz éve foglalkozik almával, 35 hektáron termel. Ahogy mondta, mostanában egyre nehezebben. Nincs munkása, aki szedné a gyümölcsöt. Mind elmentek közmunkásnak.

„A mi településünkön is több mint 400 közmunkás van. Elvileg ki is lehetne kérni őket a munkaügyi hivataltól, de ellenérdekeltek a közmunkások. Ugyanis ott akinek van három gyereke, az 72 ezer forint körüli bért kap. Ha idejön dolgozni, akkor keres 100-110 ezer forint körüli összeget. Ez a 30 ezer forint nem ösztönző az embereknek, mert ott igen kényelmesen megkeresik azt az összeget” – fejtette ki a termelő.

A szabolcsi térségben termelik meg Magyarország almafogyasztásának kétharmadát, munkás tehát mindig kell. Egy Hír TV-nek nyilatkozó asszony két lányával évek óta jár Beregszászról almát szedni. „Nincs munkalehetőség otthon annyira, mint itt. Mi már idősek vagyunk, de nyugdíj csak hatvan évtől lesz, és még nem vagyok hatvanéves. Kell!” – mondta.

A mezőgazdasági idénymunkák évente 120-150 ezer embernek adnak munkát, de idén már 50-70 ezer munkás hiányzik a földekről. Az agrárkamara szabolcsi elnöke szerint sok termelő azon gondolkodik, hogy munkásszállást épít az ukrajnai, romániai vendégmunkások számára. „Hogyha nem áll rendelkezésre ez a munkaerő, akkor elhelyezési épületeket próbálnak meg építeni, hogyha szezonmunkára érkeznek, legyen nekik szállás. Ez kényszerhelyzet, az ember önérzetét kicsit bántja, hogy a mi településünkön a polgármesternek olyan gondja van, hogy mit csináljon ezzel a sok emberrel […], mégiscsak nem ezeket az embereket foglalkoztatjuk” – mondta Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke.

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint a lengyel minta jó. Be lehetne hozni a lemaradást, amivel magas hozamú, kiváló minőségű, intenzív termelést lehetne folytatni. „Mindenképpen arra kell törekedni, hogy olyan szinten tudjunk termelni és olyan minőséget, hogy versenyképesek legyünk a lengyel almával. Ennek egyetlenegy módja van: új ültetvényeket, új fajtákat telepíteni. Ehhez a kutatást kell fejleszteni, ezenkívül a szakképzett munkaerőt kell biztosítani, és a tárolást is mindenképpen meg kell oldani, mert nagyon sok termelő olyan tárolóval rendelkezik, hogy leszedi az almát, és kénytelen szedéskor, a fa alól eladni, vagy jobb esetben karácsonyig eladni, mert nincs olyan tárolója, amellyel a következő év május-júniusig kitartana” – fejtette ki Ledó Ferenc.

Amíg a döntéshozók eszmélnek, Szabolcsban továbbra is hull az alma a fáról. És egyre kevesebben hajolnak le érte.