A korrupció melegágya: így szállnak el a költségek

Egy hónap múlva kezdődik a vizes vb. Az esemény már ötször annyiba kerül, mint tervezték, pedig a világverseny még el sem kezdődött. A költségeket 25 milliárd forintra tervezték – még 2005-ben. Ez mára 125 milliárdra nőtt.

A versenyre gyalogos-kerékpáros hidat is kezdtek építeni, eredetileg 198 millió forintból. Már 424 milliónál tartanak úgy, hogy a júliusi vb-re el sem készül. De az ugrótorony is hasonlóan járt: a tervezett 1,3 milliárd helyett 3 milliárdból húzzák fel.

„Ez a kiskapu egy nagyon rozsdás kiskapu kell, hogy legyen, mert ezt úgy nevezik szaknyelven, hogy részekre szedése az adott feladatnak, amit az uniós irányelvek és a magyar közbeszerzési törvény is tilt. Tehát hogyha a közbeszerzési hatóságot megkérdezzük, az utóbbi években nagyon sok bírságot szabott ki, mert olyan részekre szedése történik a létesítménynek, amit jogilag nem lehet” – magyarázta a Célpontnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke.

Hasonló történt a Várkert Bazár háza táján is. A felújításra eredetileg 9 milliárdot szántak, végül a duplájába, 20 milliárd forintba került. A dráguló közbeszerzések állatorvosi lova az új Puskás Ferenc Stadion. A megépítésére tervezett 35 milliárdos összegből mostanra 190 milliárd forint lett. A közel hatszorosára növekvő költségek ellenére a stadion építése szinte még sehol nem tart.

A 3-as metró tervezett felújítása még el sem kezdődött, az ára viszont a kezdeti 125 milliárdról már most 137 és fél milliárdra nőtt.

„Nincs elegendő ideje az ajánlatkérőnek a létesítmény előkészítésére, és tulajdonképpen kivitelezés közben derülnek ki dolgok, vagy sok esetben kivitelezés közben készülnek maguk a kiviteli tervek, és pontosodik a létesítmény. Sokszor úgy pontosodik, hogy a legvégére, amikor készen van, akkor látjuk” – tette hozzá az ÉVOSZ elnöke.

Elsumákolt, testre szabott

Az egyik nemzetközi jogvédő szervezet szerint az építőipar ugyanis a korrupció melegágya. „Beszerzésről beszerzésre, mindig a következő nyer. Tehát leegyeztetik egymás között, hogy éppen ki nyer. De aki éppen nem nyer, azt, ugye, ki kell fizetni. Vagy a másik, a színlelt ajánlat is nagyon jellemző, azért, hogy látszólag meglegyen a három ajánlat egy közbeszerzési ajánlatban. Tehát, hogy úgy tűnjön, mintha lett volna verseny, és ezért a baráti cégek szintén benyújtanak árajánlatot. Szándékosan rossz árajánlatot nyújtanak be, amiről tudják, hogy nem versenyképes” – magyarázta a Célpontnak Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi program vezetője.

De gyakori az elsumákolt eljárás és a testre szabott tender is. Erre remek példa a 4-es metró megépítése, amelyért Budapest korábbi, MSZP–SZDSZ-es városvezetése a körme szakadtáig küzdött. Akkoriban még 130 milliárd forintról beszéltek, de az átadásra a költségek 452 milliárd forintra rúgtak.

Ráadásul az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal nemrég megállapította, hogy a beruházás során 166 milliárd forintot loptak el. A jelentés szerint a 4-es metró építése Magyarország tizenhárom éves EU-s történetének legnagyobb korrupciós ügyévé lett a Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányok és a Demszky-féle városvezetés alatt.

A közbeszerzések ugrásszerű áremelkedése tehát nem új keletű, fideszes találmány. A beruházások költségeivel az elmúlt 15 év kormányai is sakkoztak.