A Klik megszűnik, a munkabeszüntetés marad

„A mostani állami fenntartó ebben a formájában megszűnik”

A Köznevelési Kerekasztal negyedik ülése után jelentette be az oktatási államtitkár, hogy a pedagógusok által sokat szidott Klebelsberg-központ napjai meg vannak számláva.

„Dolgozunk azon, hogy nézzen ki az új állami fenntartó szerkezete, hogyan nézzen ki a működésmódja, és ebből lehet aztán levezetni, hogy milyen módon szükséges, kell ezt finanszírozni” – fejtette ki Palkovics László.

Viszont az államosítás marad, az iskolák fenntartása nem kerül vissza az önkormányzatokhoz.

„Az önkormányzati intézményfenntartás 2010-re teljes csődbe került, hiszen az önkormányzatok 1300 milliárd forintnyi adósságot halmoztak föl – pontosan az intézményfenntartás miatt –, és a diákok teljesítménye pedig érezhetően romlott az azt megelőző években. Épp ezért ahhoz a csődközeli helyzethez nem szabad visszatérni” – fejtette ki Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára.

A Köznevelési Kerekasztal szakértői a döntéshozatalban felszámolnák a központosítást.

„Feladatokat delegálunk alsóbb szintekre. A másik pedig a decentralizálás, hogy egyenesen hatalmat vagy döntési jogkört biztosítunk az alsóbb szintekre, hiszen itt, ugye, úgy állna fel, hogy lesz egy központ és különböző szervezeti egységek segítenék egy-egy iskolai területen az ellátást és a működést” – fogalmazott Bíró Gábor, a fenntartói munkacsoport képviselője.

A miskolci Herman Ottó Gimnázium közalkalmazotti tanácsának elnöke fenntartásait hangoztatta. Ennek a középiskolának a tanári kara követelt elsőként azonnali változtatásokat a közoktatásban.

„Igazán nem vagyunk nagyon optimisták ezekkel a bejelentésekkel kapcsolatban (…) 30-án 8 órától 9 óráig polgári engedetlenség formájában lesz megtartva az egyórás munkabeszüntetés. Amiről azonban tudnia kell a dolgozóknak, hogy ennek lehetnek jogi következményei. (…) Bár jogilag az elbocsátás is beleférhet, az egyáltalán nem valósulhat meg egy egyórás munkabeszüntetés alkalmával” – mondta el Pilz Olivér.

Az Orbán-kormány által megszigorított sztrájktörvény lényegében meggátolja a pedagógusok jogszerű munkabeszüntetését. Ezért az oktatási reformot követelő Tanítanék Mozgalom nem is sztrájkot, hanem polgári engedetlenséget hirdet március 30-ára. Az elégedetlenkedők tanárok listázását a tankerületi igazgatók nem kérik majd az igazgatóktól – ígéri a helyettes államtitkár.

„Nyilván egy intézménynek a jogszerű működéséért az iskola igazgatója felel, illetve a fenntartó felel, tehát ott a munkát jogszerűen lehet megszüntetni vagy befejezni, tehát ilyen értelemben ez az intézményvezetők és a fenntartók kötelessége” – fogalmazott Sipos Imre.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem csatlakozik a polgári engedetlenséghez. „A PDSZ nem támogatja ezt, de azok, akiket esetleg joghátrány ér, azoknak a jogi képviseletében természetesen szívesen közreműködünk” – mondta el Mendrey László.

A nagyobbik érdekképviselet, a Pedagógus Szakszervezete munkaidőn kívül, 16 óra után tiltakozna, hogy munkajogi következményei ne lehessenek az elégedetlenségnek.

Elvesztegetett évek

A Köznevelési Kerekasztalról az Országgyűlés kulturális bizottságába vezetett az oktatási államtitkár útja. A testület szocialista alelnöke elvesztegetett időnek nevezte az elmúlt öt év oktatáspolitikáját. Kunhalmi Ágnes szerint a központosítás nem jelentett mást, mint a szocializmus visszatérését.

„Ne haragudjon, de azt kell, hogy mondjam ellenzéki politikusként, aki öt éve kritizálom ezt a rendszert, de mondhatom ezt az egész szakma nevében, oktatáskutatók és szakértők nevében, hogy 2011 és 2016 között amit Önök csináltak, vagy amit az Ön elődei csináltak, az totálisan értelmetlen volt. Egy az egyben kidobott idő volt az ország életében, s ami a legdurvább, a gyerekek életében” – fogalmazott.