A Székesfehérvári állomás Magyarország egyik legnagyobb és legforgalmasabb vasúti csomópontja, ahol uniós pénzből javában tart az építkezés. A jegypénztárak ezért konténerekben működnek.
A Székesfehérvárról a Balatonra tartó szerelvény nosztalgiajáratnak is beillene, ahogy az útba eső vasútállomások is. A szabadbattyáni vasútállomás a kitört ablaküvegeivel csábít, Balatonfőkajáron pedig már az ablakoknak és az ajtóknak is csak a hűlt helye van. Omladozik az épület, életveszélyes.
Budapesten sem sokkal jobb a helyzet a kőbánya–kispesti vasútállomáson. A tetőszerkezet rohad, a peronhoz vezető lépcsők elkoptak. Az elővárosi vonalon modern szerelvények közlekednek, de a sínpálya elavult, így olyan lassan mennek a vonatok, mintha biciklin ülnénk. „Sajnos nagyon le van romolva a műszaki állapota ennek a szakasznak. Itt 20 km/órás sebességgel mehetnek át a vonatok ezen a részen” – magyarázta Andó Gergely vasúti szakértő.
A Nyugati pályaudvaron pedig 80 perces késéssel indult el egy belföldi sebes vonat.
– Felháborító. Felháborító.
– Régóta tetszenek várni?
– Hát a 9 óra 32-eshez jöttünk be.
– És mit mondanak? Mikor érkezik?
– 80 perc múlva.
A Panaszkönyv keresett, mégsem talált zavartalanul üzemelő vasútállomást. A fővárosban és agglomerációjában közlekedő szerelvények luxusnak számítanak a Magyar Államvasutaknál, de a sínhálózat rossz állapota miatt a MÁV nem tudja kihasználni a bennük rejlő lehetőséget.
