Hatályon kívül helyeztetnék Hagyó elsőfokú ítéletét

Tavaly januárban szólaltak fel az utolsó szó jogán a Hagyó-ügy vádlottai az első fokon eljáró Kecskeméti Törvényszéken. Az ügyészség azzal vádolta őket, hogy a maffiára jellemző módszerekkel lopták szét a BKV-t a Demszky Gábor főpolgármestersége idején. A per névadójához hasonlóan valamennyi vádlott az ártatlanságát hangoztatta. „Én az elmúlt hat évben minden tőlem telhetőt megtettem az ügy tisztázása, az igazság kiderítése érdekében, minden vizsgálatnak, eljárásnak alávetettem magam” – fogalmazott egykor Hagyó Miklós.

A bíróság két héttel később hirdetett ítéletet. A maffiavád nem állt meg, így Hagyó Miklós és társai elkerülték a börtönt. Akiket a Kecskeméti Törvényszék nem mentett fel, azok megúszták felfüggesztett szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel. Az ügyészség fellebbezett, a büntetőügy pedig a Szegedi Ítélőtáblára került.

A vádhatóság azt kéri a másodfokú bíróságtól, hogy a BKV volt vezetőinek ítéletét súlyosítsa, Hagyó Miklósét pedig helyezze hatályon kívül. Az ügyészség kitart amellett, hogy a vádlottak bűnszervezetet alkottak. „A vádirati tényállás I. szám alatt ismertetett bűnszervezettel kapcsolatosan az elsőfokú bíróság nem találta megállapíthatónak a bűnszervezet létrejöttét, ezért erre vonatkozóan nem állapított meg ítéleti tényállást. Ezzel csak később, jogi indoklásában foglalkozott. Az elsőfokú bíróság az összehangolt működés hierarchikus tervezettségét és feladatmegoldás helyett, csak alkalmi jellegű elkövetést, egymáshoz nem kapcsolódó cselekmények és egyéni érdekek fennállását állapította meg” – emelte ki Horuczi Zsuzsanna ügyész.

A korrupció vádjában az elsőfokú bíróság nem találta bűnösnek Hagyó Miklóst. A volt szocialista főpolgármester-helyettes hivatali visszaélésért és hűtlen kezelésért kapott két év felfüggesztett börtönt. Védője felmentésért fellebbezett. „Az elsőfokú ítéletre vonatkozó ügyészi kifogás túlnyomó többségében teljességgel alaptalan. Ott, ahol az indítvány az elsőrendű vádlottra vonatkozik, ez a kifejezetten a második tényállási pont, megalapozatlansági ok valójában nincs, az eljárás megismétlésére irányuló indítvány egy már minden lehetőséget kimerítve lefolytatott bizonyítás puszta megtöbbszörözését célozza” – jegyezte meg Kádár András, Hagyó védőügyvédje.

Hagyó Miklósék büntetőügyében még ebben a hónapban ítéletet hirdethet a Szegedi Táblabíróság.