A fideszesek fele sem szeretne újra kétharmadot

Az országos reprezentatív minta alapján készült felmérésből kiderül, hogy a választókorúak nagyjából 28 százaléka szeretné, ha valamilyen formában a Fidesz alapítana kormányt jövőre (további 3 százalék támogatna egy Fidesz-Jobbik koalíciót is). Szintén 28 százalék nem foglalt állást, vagy nem tud választani a felajánlott lehetőségek közül.

Csak a fideszesek fele akar kétharmadot

A felmérésben külön vizsgálták, hányan örülnének annak, ha a Fidesz kétharmaddal nyerne. Bár a Fidesz szavazótáborát hagyományosan rendkívül elkötelezettnek tartják, a válaszok alapján csaknem a felük nem szeretne újabb kétharmadot: a válaszolók 16 százaléka támogatná ezt, és 12 százalék mondta azt, hogy csak egyszerű Fidesz-többségnek örülne.

Az alábbi kérdésre adott válaszok aránya: "A 2018-as választásoknak többféle kimenetele lehet, különböző összetételű parlament és kormány alakulhat. Kérem, mondja meg, hogy az alábbiak közül Ön melyik eredménynek örülne a leginkább?"

Fotó: Integrity Lab

További érdekesség, hogy 14 százaléknyian (a Fidesz kétharmadában reménykedők után ez a második legnépesebb csoport) azt szeretnék, hogy senkinek se legyen parlamenti többsége, és koalíciós kormány se alakuljon. Ez a fennálló választási rendszerben elvileg lehetséges, bár kicsi a valószínűsége. Ebben az esetben a legnagyobb frakciót alakító párt alakítana kisebbségi kormányt, de az ellenzékkel együtt, konszenzusos kormányzásra kényszerülne.

Sokan szeretnék, ha senkinek nem lenne többsége

Reiner Roland, az Integrity Lab kutatásvezetője a Hír TV kérdésére elmondta, valószínűleg valós támogatottsága lehet annak, hogy csak kisebbségi kormány alakuljon. Szerinte ezt a lehetőséget nem feltétlenül a bizonytalan, vagy a felkínál lehetősége között választani nem tudók választották.

„A 14 százalékban benne lehetnek olyanok is, akik más pártot látnának szívesen kormányon, az LMP és Momentum szavazói közül sokan választották ezt a lehetőséget. De ez az arány tükröz egy valós igényt is a politikai kultúraváltásra, a konszenzusos politizálásra. Erre utal az is, hogy kifejezetten generációs jellegű ez az igény, a fiatalok közül nagyon sokan választották ezt a lehetőséget” – mondta. Reiner Roland szerint azok, akik a „senkinek se legyen többsége” lehetőséget választották többnyire valószínűleg politikailag aktívak, részt vesznek majd a választásokon. Azok, akiket nem érdekel a politika, inkább nem válaszolnak, vagy azt mondják, nem tudnak választani.

Egyedül gyenge az MSZP

A felmérés bővebben foglalkozott az ellenzéki összefogás lehetőségével. Bár Botka László a közelmúltban nyitottnak mutatkozott arra, hogy az MSZP-t önállóan indítsa, önálló MSZP-s kormány rendkívül kevesen, csak 3 százaléknyian szeretnének. 17 százaléknyian vannak ezzel szemben azok, akik valamilyen, az MSZP részvételével alakuló koalíciós kormánynak örülnének. Nehezebb kérdés, hogy ebben kik vehetnek részt: 9 százalék elfogadna egy Gyurcsány Ferenc részvételével alakuló koalíciót, 8 százalék viszont egy DK nélküli összefogást preferálna.

Reiner Roland szerint a számok alapján nehéz megmondani, hogy a DK csatlakozása inkább hozna vagy vinne szavazókat. Azt ugyanis nem vizsgálták, hogy mekkora az átjárás egy-egy tábor között, vagyis, hogy pl. hány összefogás-párti van, akik hajlandóak egy önállóan induló MSZP-re is szavazni. A DK szavazói között ugyanakkor van egy körülbelül 20 százalékos réteg, ami egy DK nélküli baloldali kormányt jelölte meg elsődleges preferenciaként.

7 százalék szeretne koalíció nélküli Jobbik-kormányt

Az Integrity Lab most nem vizsgálta, hogy egy, a Jobbik és a baloldali pártok közötti összefogásnak lenne-e támogatottsága. Januárban viszont arról végeztek közvélemény-kutatást, milyen ellenzéki összefogást preferálnának a szavazók. Ebből kiderült, hogy a baloldali táboron belül volt 33 százalék lenne, akik támogatnák, hogy akár a Jobbikkal közösen induljanak a baloldali pártok (a Jobbik szavazónak ugyanakkor csak a hatoda támogatna egy ilyen koalíciót). Reiner Roland hozzátette: azóta számos belpolitikai fejlemény történt, így nem valószínű, hogy ezek az arányok ma is ugyanilyenek.

Ami önmagában a Jobbikot illeti, Reiner Roland szerint a kutatások alapján nem lépett még a Fidesz elsőszámú kihívójának szerepébe. „Bár, ahogy az más közvélemény-kutatásokból kiderül, Vona Gábor személye viszonylag népszerű, egy Jobbik-kormányt egyelőre kevesebben támogatnák, mint egy baloldali koalíciót. A bizonytalanok körében is kevés tartaléka lehet a Jobbiknak. „A pártot nem választók nagy többség nem válaszolt arra, hogy milyen kormánynak örülnének leginkább. Akik mégis, azok között legtöbben ebben a körben is azt a lehetőséget választották, senkinek se legyen többsége. Ezen kívül csak a Fidesz-kormánynak és a baloldali koalíciónak van jelentősebb (pár százalékos) támogatottsága a bizonytalanok között” – mondta.

Reiner szerint a Fidesz és más pártok táborai között kicsi az átjárás. A Fidesz szavazói közül elsősorban a Jobbiknak lehetnek tartalékai, a fideszesek 5-10 százaléka támogatna valamilyen formában egy jobbikos kormányt. Ezek többsége azonban inkább egy Fidesz-Jobbik-koalíciót szeretne, illetve a jobbikosok között is van 5-10 százalék, akik inkább egy Fidesz-kormánynak örülnének. „Azaz az átjárás kölcsönös a két párt tábora között” – mondta Reiner.

Budapesten simán kikapna a Fidesz

A kutatás alapján a Fidesz Budapesten nagyságrendekkel gyengébb, mint az ország más részein (az Integrity Lab szerint ebben az áprilisi tüntetéshullámnak is lehet szerepe). A fővárosban a Fidesz-kormány maradását csupán 14 százalék kívánja, míg a budapestiek harmada valamilyen baloldali koalíciós kormányt preferálna. A Gyurcsány nélküli összefogást már önmagában több, 17 százaléknyian támogatják, mint a Fidesz maradását. Ehhez jön még az a 14 százalék, amely a DK-val együtt szeretne kormányváltást.

Az egyes kormányok alakulásának támogatottsága életkor szerinti lebontásban

Fotó: Integrity Lab

Az ország egészét nézve feltűnőek a generációs szakadékok: a fiatalok körében jóval alacsonyabb a kormány maradásának támogatottsága, mint az idősebb generációk között. A 18-39 év közöttiek 22 százaléka azt szeretné, ha senkinek nem lenne többsége (ebben a korosztályban ez a lehetőség „nyert”). Ugyanez az arány a 40-59-es korcsoportban 12, míg 60 felett csak 7 százalék. A legidősebbek közül a baloldali koalíció (DK vagy DK nélkül) közel annyian támogatnák, mint a Fidesz maradását. A fiatalok körében a baloldal támogatottsága igen alacsony, összesen 12 százalék. A teljes népességnél magasabb ebben a körben a Jobbik támogatottsága (9 százalék) és a pártot nem választók aránya (31 százalék).