A Fidesz nem tágít: kell nekik terroralkotmány

Csak a parlamenti pártok képviselőinek beszélt a magyarországi terrorfenyegetettségről a Terrorelhárítási Központ vezetője a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén, a sajtónak nem. Az ülésen a katonai és polgári titkosszolgálatok mellett a Nemzeti Védelmi Szolgálat képviselői és a Belügyminisztérium államtitkára is részt vett.

„A déli határszakaszon egyre többen kísérlik meg a kerítést megrongálni és egyre többen kísérelnek meg határsértést” – mondta el Molnár Zsolt, ennek ellenére a bizottság szocialista elnöke szerint nem nőtt Magyarországon a terrorveszély. Hozzátette: ebben a témában nem támogatják a kormánypártok által javasolt alkotmánymódosítást sem.

„Nem támogatjuk, és nem veszünk részt az egyeztetésben (…), ez olyan demokratikus szabadságjogokat korlátoz, amely messze aránytalan azzal a veszélyhelyzettel, amit nem akar oldani” – fejtette ki Molnár Zsolt.

A Jobbik továbbra is a határőrség visszaállítását követeli, a terrorvészhelyzet bevezetéséről szóló alaptörvény módosításához pedig további javaslatokat készítettek.

„Szükségesnek tartjuk, hogy kiemelten foglalkozzunk a terrorizmussal, de csak akkor, és ezt szeretném aláhúzni, hogy akkor lehetséges részünkről, hogyha a sajtó, az internet és a tömegkommunikációs eszközök korlátlan mértékű korlátozásától megszabadítjuk a tervezetet, és tényleg csak arról szól, hogy a kormánnyal ellentétben az arra hivatott hatóságok milyen plusz jogosítványokat kapjanak, hogy fellépjenek a terrorizmus ellen” – fogalmazott Mirkóczki Ádám.

Az LMP-nek is saját elképzelései vannak. „Megvártuk ezt a bizottsági ülést, látni szerettük volna, hogy történik-e valami előrelépés, hogy valami a kormánypártok igyekezetét alátámasztja, tekintve, hogy nem volt semmi, hogy ilyen alaptörvény-módosításra szükség lenne, az LMP is lépni fog” – mondta el Szél Bernadett.

A bizottság fideszes alelnöke az ellenzéki képviselőkkel ellentétben úgy látja, több jel is utal arra, hogy szükség van az általuk javasolt szigorításokra.

„Az angol iskolát ért két fenyegetés is arra utal, hogy Magyarországon sem zárható ki egy ilyen cselekmény. Konkrét jelek tehát, hogy esetleg Magyarországra fegyveresek érkeztek volna és hoztak volna magukkal olyan eszközöket, amivel a terrorcselekményt el lehet követni, ilyenek nincsenek, de áttételesen, és a helyzet, ami megváltozott az elmúlt fél évben Európában, ebből arra lehet következtetni, hogy Magyarországon sem kizárt egy ilyen helyzetnek a kialakulása. Ebben egy szerepe lehet a szakmának és a kormánynak, hogy megvédi saját állampolgárait” – fogalmazott Németh Szilárd.

A Demokratikus Koalíció nem vett részt az ülésen, mert nem tartják indokoltnak az alaptörvény terrorvészhelyzetet szabályozó módosítását.