2024. 12. 03. Kedd Ferenc, Olívia napja
Jelenleg a TV-ben:

Komment

Következik:

Híradó 19:00

A digitális stratégiától vár fejlődést az oktatásban a kormány

2016. szeptember 28., szerda 22:00, frissítve: szerda 22:04

Látványos fejlődésre számít a kormány a Digitális oktatási stratégia bevezetésével. A diákoknak versenyképes tudást, a kifejezetten tehetséges tanulóknak pedig extra támogatást ígérnek. A kormány elképzeléseit bíráló tanárok szerint hiába az új számítógépek és a digitális táblák, ha a tananyag mennyisége ugyanannyi marad.

A pedagógus-önértékelési csoport, illetve a belső ellenőrzési csoport betűszavai után egy újabb leleményes rövidítéssel ismertette a közoktatást érintő újabb változásokat Czunyiné Bertalan Judit digitális tartalomfejlesztésért felelős kormánybiztos, amikor az új Digitális oktatási stratégia célkitűzéseiről beszélt.

„A DOS tulajdonképpen nem más, mint a magyar kormány részéről állásfoglalás, döntés arra vonatkozóan, hogy a magyar iskolarendszerből a legmegfelelőbb, a társadalmi és munkaerőpiaci kihívásoknak leginkább válaszolni és felelni tudó iskolarendszert és tudást szeretnénk a gyerekeink kezébe adni” – mondta a kormánybiztos.

Hogy mindez mit jelent pontosan a gyakorlatban, arról egyelőre nem nyilatkozott a kormányzat. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint azonban ez szinte mindegy is, mert amíg a Nemzeti alaptanterven nem változtatnak, a közoktatás színvonala változatlan marad.

„Ha a jelenlegi Nemzeti alaptantervhez és a jelenlegi képzési rendszerhez biztosítunk több százmilliárd vagy én nem is tudom, mekkora összeget, hogy minden gyerek kezében legyen tablet vagy laptop, az még nem jelent semmit. Ez még nem jelenti azt, hogy könnyebben tanulja meg az anyagot, mert teljesen mindegy, hogy azt a megtanulhatatlan mennyiségű anyagot táblagépeken vagy könyvekből tanulja, ezen kell változtatni” – véli Mendrey László, a PDSZ elnöke.

A digitális fejlesztések részeként a tehetséggondozásra is nagyobb hangsúlyt fektetne a kormány a jövőben. Egy elektronikus rendszerben kitöltött teszt után a diákokról úgynevezett kompetenciaprofilt alakítanának ki, és a különösen tehetségeseket támogatnák.

A Hír TV-nek nyilatkozó oktatáskutató kirekesztőnek tartja a rendszert. Ráadásul azt mondja, a kifejezetten kompetenciamérésre alkalmazott PISA-tesztek alapján a magyar diákok legjobbjai is rosszul teljesítenek a nemzetközi összehasonlításban. „A tehetségnevelésben paradigmát kell váltani. Nekünk nem felkutatni, majd fejleszteni kell – persze fejleszteni kell a tehetségeket –, nemcsak pusztán a felkutatás a feladat, hanem, nagyon furcsát fogok mondani, a tehetséget ki kell alakítani, konstruálni lehet a tehetséget. És pont az a lehetőség rá, hogy az iskolában bárkiből lehessen tehetség” – mondta Nahalka István.

A legfrissebb PISA-felmérés eredményeit egyébként az év végén fogják nyilvánosságra hozni. Az Oktatási Hivatal elnökhelyettese nem beszélt arról, hogy ezúttal milyen eredményekre számítanak, de arra emlékeztetett: más teszteken, például egy a tízévesek szövegértését vizsgáló felmérésen jól szerepeltek a magyar diákok. „Ezeket mindig párosan kell nézni, az országoknak vannak hagyományaik, hátterük, ezeket összefüggésekben kell elemezni” – mondta Brassói Sándor.

A világ legfejlettebb országait vizsgáló PISA-felméréssorozat legutóbb azt is megállapította, hogy a túlzott számítógép-használattól romlik a tanulók teljesítménye.

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!