A „bevándorlóország” az új „23 millió román”

A 2002-es választások előestéjén Orbán Viktor és Adrian Nastase akkori román miniszterelnök arról tárgyaltak, hogy román állampolgárok könnyebben vállalhatnak munkát Magyarországon. Az MSZP – ekkor, mint utóbb kiderült, Gyurcsány Ferenc ötletét megvalósítva – meglehetősen idegenellenes kampányba kezdett, amiben azzal riogattak, hogy a megállapodás miatt 23 millió román munkavállaló fogja elözönleni Magyarországot: letelepednek, elveszik a magyarok munkáját, túlterhelik a szociális ellátórendszert.

A megállapodás megszületett, a románok könnyebben vállalhattak munkát Magyarországon, mégsem özönlöttek – a magyar munkaerőpiac egyáltalán nem volt annyira vonzó, mint ahogy azt az ellenzék sugallta. Néhány év múlva, Románia EU-csatlakozásával teljes mértékben megnyílt a magyar munkaerőpiac a románok előtt, de az „új Trianon” ismét elmaradt. A következő években mintegy 3 millió román ment külföldre dolgozni, csakhogy a nagy többségük a jóval magasabb béreket ígérő nyugat-európai országokba.

Kötvényvásárlók, ukránok, menekültek

A mostani választási kampányra a Fidesz mintha az ellenzék régi fegyverét venné elő. Ellenfeleik, állítják, valamilyen módon megkönnyítenék migránsok bevándorlását Magyarországra, városainkat elözönlenék az idegenek, kiszorulnánk a saját hazánkból. Végül – ha nem „véd meg” minket továbbra is Orbán Viktor – „bevándorlóországgá” válunk.

A Fidesz úgy tesz, mintha kizárólag az ő szigoruk miatt nem telepedne le Magyarországra több millió bevándorló. Az tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy – ahogy az a román munkavállalók esetében is megtörtént – hogy Magyarországra akkor sem telepednek le tömegével külföldiek, ha azt a kormány épp szeretné és támogatja.

A közelmúltban külföldiek három jelentősebb csoportja kapott lehetőséget az Orbán-kormánytól a Magyarországon való letelepedésre: ukrán vendégmunkások, a letelepedési kötvények vásárlói és a befogadott, főleg szíriai menedékkérők. Mindhárom csoportra igaz viszont, hogy nagy részük nem próbált meg Magyarországon letelepedni, a lehetőséget inkább arra használta, hogy tovább tudjon menni nyugat-európai országokba. Miközben a kormány azzal riogat, hogy „Brüsszel” valamiféle döntése alapján Magyarországot ellephetik a bevándorlók (ilyesmi egyébként eleve nem is áll az EU szándékában), nem beszél arról, hogy amikor ők tették lehetővé külföldiek beköltözését Magyarországra, azok alig éltek a lehetőséggel.

80 millióból toboroztak vendégmunkásokat, de inkább továbbmentek

2016-ban a növekvő munkaerőhiány orvoslására a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 82 millió forintot költött Ukrajnában egy reklámkampányra, amelyben Magyarországra csábítottak ukrán munkavállalókat. Ezzel párhuzamosan elkészült egy törvény, amely lerövidítette a munkavállalási engedély kiadásának idejét, a hiányszakmákban pedig az engedélykötelezettséget is.

Azonban az üres munkahelyeket nem töltötték fel az ukránok. Mivel ehelyett gyakori volt, hogy az engedély kiállítását, majd a munka felvételét követően az ideérkezett munkavállalók továbbmentek valamelyik nyugat-európai országba. Ez törvényes, ugyanis az itthon kiállított engedély az EU egész területére érvényes. A kormánypárti Magyar Idők szerint is több ezer ukrán vendégmunkás ment tovább nyugatra.

Nem letelepedők vették a kötvényeket

Más csoportok esetében is azt láthatjuk, hogy Magyarország nem igazán célországa a bevándorlásnak, inkább egy ugródeszka Nyugat-Európába. Ugyanez igaz az úgynevezett letelepedési kötvényt vásárló külföldiekre is. Bár az ellenzék, főleg a Jobbik előszeretettel beszélt arról, hogy a Fidesz „gazdag migránsokat” telepít Magyarországra, valójában legfeljebb ilyen szándékról lehetett beszélni, mivel a kötvényvásárlók csak egy töredéke telepedett le nálunk.

A magyar letelepedési kötvényeket Kínában és Vietnamban forgalmazó Hungarian State Special Debt (HSSDF) vezérigazgatója, Lian Wang az Indexnek azt nyilatkozta, hogy ügyfelei között öt százalék alatt van azok száma, akik hosszabb távon Magyarországra jönnének. Jellemzőbb, hogy európai üzletek megkönnyítésére használják a kötvénnyel vásárolható letelepedési engedélyt. Kína és az EU között csak vízummal lehet utazni, amit minden utazás előtt ki kell váltani. Így például egy exportcégnek megérheti befektetni abba, hogy képviselői kötvényeket vegyenek.